1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
84
; i- -i \ - 56 _ . I 3.2.4.1. Gimnáziumi hálózat fejlesztése r Gimnáziumi tanulók számának távlati alakulása Jelenleg a gimnáziumi képzési program nyújtja a legmagasabb szintű ismeretanyagot. A fakultáció bevezetése lehetőséget ad a differenciálásra, a szakmai orientáció erősitésére. Az elmúlt tiz évben a fővárosi általános iskolákban VIII. osztályt végző tanulók 28-33 %-ban kivánták tanulmányaikat gimnáziumban folytatni. A társadalmi-gazdasági fejlődés alapján a nem fizikai munkaerő iránti kereslet növekedése prognosztizálható, aminek oktatásban jelentkező hatása az érettségizettek iránti igénynövekedés lesz. Mindezekből következően 3° %-ra tervezzük a budapesti lakosú tanulók beiskolázását, az 1988/89-es tanévig, amit ezután 32 %-ra emelünk, mivel a lakossági igények is ebbe az irányba mutatnak. Megfelelő fakultációs programok kialakításával munkaerőigény szerinti szakképesítést is nyújthat a gimnázium. 3 programokat középtávú tervidőszakonként kell kialakítani. A megnövekvő számú fővárosi tanulók zavartalan beiskolázásának biztosítása céljából a felvehető vidéki tanulók létszámát a jelenlegi szinten /évi 400 fő/ irányoztuk elő és a teljes tervezési időtávban ezzel számolunk. A 9o-es évek elejéig ezt a budapesti lakosú tanulók számának növekedése in- uokolja, később pedig feltételezzük, hogy a gimnáziumi hálózat vidéken is az igényeknek megfelelően kiépül. Az I. évfolyam tanulószáma a 87/88-as tanévig kismértékben, a 88/89 és 89/9o tanévben jelentősen emel- kedik, ezt követően pedig várhatóan évről évre csökken. Az összes tanulószám hasonlóképp változik. A jelenlegi 22 ezer főről a 89/9o-es tanévre létszámuk 31 ezerre emelkedik. A gimnáziumokban csak a 96/97-es tanévben várható ennél kevesebb, és az ezredfordulóra prognosztizálható a jelenlegi tanu- lólétszátn. Részletes számítások a 14. sz. táblázatban találhatók. A gimnáziumok épületállományának fejlesztési feladatai 1982-ben a gimnáziumokban a szükségtermekkel együtt 694 tanteremben, összesen llo,5 ezer nf alapterületen folyt a tanítás, egy gimnáziumi tanulóra 4,9 nf összes gimnáziumi alapterület jutott. 1985-ig várhatóan uj gimnáziumi tanterem nem épül. Mivel a demográfiai változások hatására a tanulók száma növekszik, a gimnáziumi hálózatot meglévő más - óvodai,illetve általános iskolai - célra használt épületekkel kell kiegészíteni. A VI. ötéves terv időszakában az lf II,III,IV, VII,VIII,IX,XI,XIII,XV. XVIII.és 'XX, kerületekben összesen legalább 49 tantermet kell a gimnáziumi hálózathoz átcsoportosítani, 2,2 ezer cf alapterülettel. így 1985-ben 743 gimnáziumi tanterem lesz, egy tanulóra várhatóan csak 4,3 nf összes gimnáziumi alapterület jut majd. • • / A VII. ötéves tervidőszakban a gimnáziumok tanulóinak száma tovább emelkedik, ezt a növekedést a befi fi ruházások aligha követhetik. Mivel 1987 előtt uj középiskolák épitése nem várható, ezert a VII. öt- éves tervben 13o gimnáziumi tanterem építését irányoztuk elő, 17,6 ezer nf alapterülettel. A tanterem te ^~ .... m*' K> a
