1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
85
I— ■—1 i' hiány részbeni pótlására az általános iskolai hálózatból 1985 után lo5 tantermet kell gimnáziumi 1 célra átcsoportosítani, 7,9 ezer nf alapterülettel. Az átcsoportosítás sok fővárosi kerületet érint * majd. így 199o-ben a gimnáziumi tantermek száma 978 lesz, egy gimnazistára átlagosan mindössze 4,o nf iskolai alapterület jut. Ez igen nagy zsúfoltságot jelent, hiszen a fenti érték az optimálisnak korántsem tekinthető 1982-es helyzethez képest is mintegy 2o %-kal csökken és nagyobb mértékű átcsoportosítást az általános iskolai hálózat nem bir elviselni. így minden eszközt meg kell ragadni annak elérésére, hogy a VII. ötéves terv időszakában az ismertetett alternatívában előirányzott gimnáziumi tantermek maradéktalanul megépüljenek. 199o-ig meg kell valósítani, hogy minden gimnázium rendelkezzék megfelelő tornateremmel. 1993 után a középiskolások létszáma várhatóan csökkenni fog, ezért a további fejlesztésnek a zsúfoltság enyhítését, az oktatás körülményeinek javitását kell szolgálniuk. A VIII. ötéves tervidőszakra legalább 142 uj gimnáziumi tanterem építését irányoztuk elő, összesen 30.8 ezer nf alapterülettel. Ez az alapterület egyes meglévő gimnáziumok hiányzó kiegészítő- és mellékhelyiségeinek pótlását is tartalmazza. E szerint 1995-ben a gimnáziumokban 112o tanterem működik majd, az egy főre jutó iskolai alapterület 5,4 nf-re növekszik, tehát 1993-ra éri el az 1982-es állaf» . potot, és a következő két évben várható először a gimnáziumok helyzetében kismérvű javulás. A gimnáziumi hálózat rehabilitációja 1996 után ölthet nagyobb mértéket, ekkor ugyanis a tanulószám várhatóan tovább csökken, igy kevesebb tanteremre lesz szükség. Ebben az időszakban 7o uj tanterem épitési válik szükségessé. A megfelelő kiegészítő és mellékhelyiségek kialakítása ezzel egyidőben 15.9 ezer nf alapterületű uj épület létesítését követeli meg. így 2ooo-ben 119o gimnáziumi tanterem működik majd, az egy tanulóra jutó alapterület 8,o nf lesz, ami megfelel a korszerű oktatás követelményeinek. A gimnáziumi célra használt épületek zöme 1945 előtt épült, általában eredetileg is gimnáziumi célra. A VI. és VII. ötéves tervidőszakban a gimnáziumi épületek elmaradt teljes felújításainak elvégzése szükséges, igy 199o után csak a tervszerű épületfenntartás által megkívánt ciklikus felújítási munkákat kell elvégezni. A várható pedagógiai irányzatok szükségessé teszik, hogy az épülő uj gimnáziumok lehetőleg szakközép- iskolával együtt, integrált intézményként épüljenek, A jelenleg érvényes ágazati szabvány AlSZ-o4. i 2o3/2-81/ erre módot ad. Mivel a két iskolatípus által igényelt épületek között csak kevés különbség van, az integrált intézményként épült gimnáziumok és szakközépiskolák módot adnak a pedagógiai szempontok szerint történő fokozott együttműködésre, valamint a népgazdaság munkaerőellátása által megkívánt esetleges belső átcsoportosításokra is. Az ilyen intézmények - egyes helyiségek, illetve berendezések közös üzemeltetésével - gazdaságosabbak.
