1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
83
W I» I W " -""v ’ w"' "" --------' T -----—' 11 "- ' ' "" ' i 1 I i—^ I ■ II 1 !■ I —■ - ■ - - - t r i i «- 55 lakosú népességet, amely a különböző intézménytípusokba járó budapesti tanulóprognózis ellenőrzésére szolgál, f Másrészt számítást végeztünk a fővárosi középfokú oktatási intézményhálózatban résztvevők számára vonatkozóan ; - Évenkénti prognózist készítettünk a budapesti általános iskolák VIII.osztályát végző tanulószámra 98%-os továbbtanulást prognosztizálva./Jelenleg a végzősök 94-96%-a kerül budapesti középfokú iskolába. A budapesti lakosú első évesek 5-7%-a korábbi években végezte a VIII.osztályt, ill. évismétlő./- Az egyes intézménytípusokba beiskolázható budapesti tanulók arányát a pedagógus-szükséglet és a tantermi kapacitások fejlesztésével összhangban a lakossági igények és a távlati munkaerő-prognózis munkaerőszük- séglete alapján alakítottuk ki. A lakossági igényekkel és a prognosztizált munkaerőstrukturéval összhangban távlatban a középfokú oktatást a középiskolai hálózat fejlesztése felé kell eltolni. Ezért a középfokú oktatásban az 1988/89-es tanévig a jelenlegi szinten,/gimnázium 30%, szakközépiskola 33%, szakmunkásképzés 33% és szakiskolai képzés 4%/ ezt követően pedig 32-35-30-3%-ban tervezzük a négy középfokú intézménytípusban a budapesti tanulók beiskolázását. A részletes számításokat a 13«sz.táblázat tartalmazza.- A beiskolázható vidéki tanulók számát csak a jelenlegi szinten/évi 8100 fő/ irányozhattuk elő a demográfiai hullám levonulásának végéig, mivel a budapesti tanulók zavartalan beiskolázását kívántuk biztosítani, és ebben az időszakban a középfokú oktatás tantermi kapacitásai korlátozottak lesznek. Utána lassú csökkenést prognosztizáltunk. A beiskolázási arányszámok jelenlegi szinten tartása megoldhatatlan, mert különösen a VII.ötéves tervidőszakban és főként a tanteremépités területén okozna jelentős nehézségeket, majd a VIII.ötéves tervidőszak végére - a demográfiai hullám levonulása után - a megépült kapacitások kihasználatlanságához vezetne. A VI.ötéves tervidőszakból áthúzódó /akkor meg nem épített 44 tanterem/ többletigényeken kivül a VII.ötéves tervidőszakban 25 gimnáziumi, 61 szakközépiskolai és 25 szakmunkás- képző iskolai tanteremmel többet kellene a koncepcióban ismertetettnél megépíteni, amely jelentékeny többletberuházást jelentene. A VIII.ötéves tervidőszakban viszont 2 gimnáziumi, 21 szakközépiskolai és 9 szakmunkásképző iskolai tanteremmel kevesebbre lenne szükség a meglévő kapacitásoknál.- Az összes tanulószámot évfolyamonként és intézménytípusonként a lemorzsolódás szintentartásával határoztuk meg. A középfokú felnőttoktatásban résztvevő népességre nem készítettünk prognózist, mivel ezt az oktatási formát igénybevevők száma sokféle összetevőből alakul /középfokú oktatási intézményből lemorzsolódók, választott intézménytípusból kiszorulók, időközben tanulni kívánók, későbbi pályamódositók stb./. A középfokú felnőttoktatásnak az elmaradásokat pótló funkciója távlatban megmarad és a középfokú oktatás tartalmi korszerűsítésének adaptálásával tovább kell fejleszteni oly módon, hogy a nem iskolai bázisú szakképzési megoldásokkal a 90-es évekre harmonikus rendszert alkosson, ós a munkahelyek változó köinilményeihez kellően alkalmazkodjon. Emellett e rendszerben a további képe3Ítések/másod-harmad vagy rokonszakmák/ megszerzését, a műveltségi színvonal emelését, a választott pálya korrekcióját is lehetővé kell tenni. í A felnőttoktatás építményi feltételeinek biztosítását a megfelelő iskolatípusoknál számításba vettük, : - Gélszerű lenne távlatban a dolgozók középiskoláinak néhány nagyobb oktatási centrumban való megszervezése, több funkciót ellátó /integrált/ intézményekkel; egyes esetekben nagyüzemi át- és továbbképzési gócokhoz kapcsolódóan is elképzelhető ilven tipusu intézmények szervezése. fö
