1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
50
I------------ '1? ^-------------------------- ‘ - JjJLillUJ.l) ... I 1 ------------------------------------------, |- 26 f - a gimnázium a felsőoktatásra való felkészítést eltérő színvonalon látja el. Főként a magasan iskolázott lakosságú kerületekben gyakori a választandó gimnázium mérlegelése, illetve a lakóhelytől eltérő kerületekben történő kiválasztása. E törekvés realizálása szegregációs jelenségekhez vezethet;- a szakközépiskolákba jelentkezőknek mintegy fele olyan szakirányokat választ, melyek tartalmilag közel állnak a gimnáziumi képzéshez /művészeti tipusu vagy közgazdasági, egészségügyi, óvónői szakirányok/. Az igényeknek megfelelő iskola választása érdekében gyakran a lakóhelytől igen távol eső városrészeket kénytelenek igénybe venni, ami arra utal, hogy a szakközépiskolák telepítése nem teljesen egyezik meg a területi igényekkel;- a hagyományos /3 éves/ szakmunkásképzés iránti igény csökken. A leggyakrabban választott szakmunkás- képző iskolák azokban a kerületekben vannak, amelyek más vonatkozásban is középfokú képzési központokként működnek. Ez a lakossági törekvés megerősíti azt a feltételezést, hogy az egymáshoz közel telepített, különböző képzési utakat kínáló iskolák, un. iskolabokrok az adott térség igényeit teljesebben elégítik ki;- a peremkerületekben a családok jobban ragaszkodnak /a földrajzilag, közlekedésileg/ közelebb eső, jobban ismert iskolákhoz, függetlenül attól, hogy milyen képzést ad. A középfokú oktatás kapcsán jelentkező és értékelhető lakossági igények arra utalnak, hogy a gimnáziumi képzés bővitósét kell előirányozni. A szakközépiskoláknál állandó utánpótlást jelent az, hogy a szakmunkásképzésre irányuló igények egy része fokozatosan áttevődik erre a képzési típusra. A szakmunkás- képzéssel kapcsolatban kirajzolódik, hogy ezt a képzési formát az érettségit adó szakközépiskolai képzés felé kell közelíteni ós növelni kell a gyakorlati képzés színvonalát. A lakossági továbbtanulási igényeket szembeállítva a népgazdaság távlati munkaerő-igényével, hasonló következtetés vonható le. Az iskolatípusok közötti továbbtanulási struktúra időbeli ütemezése a konkrét gazdasági helyzet függvényeként határozható meg. / 3.1.3. A fővárosi közoktatás fejlesztésének fő célkitűzései éa feladatai Az eredményesebb, hatékonyabb ós átfogóbb pedagógiai tevékenység megszervezésének feltételeit, alapjait a közoktatási intézményhálózat és személyi feltételeinek tervszerű és fokozatos javítása teremti meg. A feltételek javulása azonban csak akkor eredményezi a magasabb színvonalú és új minőségi szintet jelentő pedagógiai munkát, ha maguk a pedagógiai programok is megújulnak; az oktatási intézmények tevékeny- ségstrukturája átalakul; s az intézmények vezetésében és irányításában maradéktalanul érvényesülnek a szocialista demokratizmus és szakmai igényesség egységének elvei. Noha a pedagógiai koncepciók érvényre 50 L —--—— ummt— _____________ I, f
