1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
49
T I 1 « | - 25 I t - az általános iskolák napközis ellátásának körülményeit sokat kifogásolják. Nem tartják megfelelőnek r a gyermekek gondozását /délutáni pihentetés hiánya, tisztálkodási körülmények hiányosságai, a zsúfoltság stb. miatt/, ezzel együtt jelentkezik viszont a növekvő mennyiségi igény, tehát a gyermekek mind nagyobb hányadának elhelyezése szükséges;- az elterjedőben lévő "egésznapos iskola" tapasztalatai a jelenlegi létesítményi feltételek miatt eltérőek, nem minden szülő igényli ezt az oktatási formát. Az egésznapos iskola igénybevételére irányuló törekvések azonban sokkal nagyobbak, mint a kielégítés mai lehetőségei;- az általános iskolai oktatás eredményessége függ a szükebb értelemben vett pedagógiai hatékonyságtól, s emellett jelentősen függ a tanulók társadalmi környezetétől. Megállapítható, hogy a magasabb kép(JK; zettségü családokból származó gyermekeket tömörítő iskolákban az alacsonyabb képzettségű családokból származó gyermekek is jobb tanulmányi eredményt mutatnak. i 1 Az általános iskolák beiskolázási körzethatárainak lazítása megoldhatóvá válik a demográfiai csúcsot követően, ha elegendő iskolai "kapacitás" áll rendákezésre. További megfontolást igényel, milyen pedagógiai és társadalmi előnyökkel, ill. hátrányokkal járna ez a lépés. Ebben az időszakban válik meg1 oldhatóvá a leginkább érintett első évfolyamok számára az iskolaotthonos forma tömegesebb megszervezése is. Biztosítani kell az oktatási intézményekben a tanulókkal való differenciált foglalkozást, minden iskolában szervezetté kell tenni a tehetségekkel való foglalkozást, a lemaradók felzárkóztatását. Középfokú oktatás- A továbbtanulási igények fokozódó mértékben a középiskolára irányulnak. A szakközépiskola megőrizte, ill. növelte népszerűségét. A gimnáziumi továbbtanulás iránti igények is növekednek, elsősorban a magasabban iskolázott családok lakta területeken. A gimnáziumba inkább a jobb tanulók törekednek, a szakmunkásképzésbe pedig a leggyengébb tanulmányi eredményüek. A szakmunkásképzés iránti érdeklődés csökkenése arra utal, hogy távlatban csökkenteni kívánatos ebben a képzési formában a beiskolázok arányát;- a kérdőíves megkérdezés azt mutatja, hogy a gimnáziumot választók ragaszkodnak leginkább ehhez az iskolatípushoz. A szakközépiskolát választók között vannak a legmagasabb arányban, akik másik szakterületen, másik irányban is hajlandók elindulni, ügy tűnik, hogy az érettségi megszerzését tekintik fontosabbnak, nem a szakképzés iránya a döntő. Az érettségi megszerzésére irányuló igény a szakmunkásképzőkbe jelentkezők egy részénél is megfogalmazódik. Azzal számolnak, hogy a szakma megszerzése után í , a felnőttoktatás keretében jutnak el az érettségiig# te
