1983. június 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
I i mintegy 2500 fő vett részt ezeken. A létesítmények kihasználtsága kerületünkben a tapasztalatok szerint kedvezőnek mondható. Csapataink a budapesti döntőkbe is bekerültek. A nyári sporttáborban növekvő érdeklődéssel, egyre több általános iskolai tanuló tölti vakációját. Itt szakszerű sportfoglalkozások gazdagítják a nyári pihenőt, tartalmas testi neveléssel párosulva. D) EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Az integrációt, az irányításváltást a VB útján megfelelően segítettük. A kezdeti időszak nehézségeit a területi kórház vezetőivel sokoldalú konzultációval, intézkedéssel és segítő együttműködéssel igyekeztünk áthidalni. Az eltelt két évben a szak-ellátás rendszeresebb és kiegyensúlyozottabb lett. A szervezeti változás tapasztalataival testületi üléseken is foglalkoztunk. 1981. január 1-től a szakorvosi rendelőintézet, a körzeti járóbeteg-ellátás, a gyermekorvosi-ellátás és a gondozóintézeti hálózat a Bajcsy-Zs. Kórházhoz integrálódott. Eredményes és korrekt az együttműködés az Egészségügyi Főosztállyal és a területi kórházzal, továbbá a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése terén az Országos Kardiológiai Intézettel. A VI/5. éves tervben a Kardiológiai Intézettel a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére programot dolgoztunk ki. E programban iskoláink, társadalmi szerveink és a körzeti orvosok tevékenyen részt vállalnak. A lakosság létszámnövekedése következtében kerületünkben emelkedett az egy körzeti orvosra (3145 fő) jutó lakosok száma. Nagy gondot fordítunk az idős emberek ellátásának javítására. Eddig egy 60 és egy 40 fős Öregek Napközi Otthonát alakítottunk ki. Ez évben átadni tervezünk egy újabb ÖNO-t (Körzeti Pártházban), (gy összesen 160 fő részére tudunk majd ellátást és szervezett foglalkozást biztosítani. Ezek az intézmények kettős hasznosításban működnek. (Művelődési klub és Pártház is.) Növekvő tendenciát mutat a házi szociális gondozásra szorulók száma. Jelenleg 266 fő a gondozott. A gondozást biztosítja 12 fő állandó és 38 fő társadalmi aktíva. A rendszeres segélyezettek mellett magas a rendkívüli segélyben részesítettek száma is, 1982-ben 1131 fő részére 1129 e.Ft került kifizetésre. A segélyezésre előirányzott összeget évről évre körültekintően felhasználjuk. Tény, hogy kerületünkben emelkedett az időskorúak létszáma, ezért szükséges, hogy a feléjük forduló figyelem és gondoskodás fokozódjon. E) KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁS Az 1978. évi beszámolóban már jeleztük, hogy élelmiszer ellátásunk a korábbi ötéves tervidőszakban lényegesen javul. E kedvező helyzetet a továbbiakban is sikerül fenntartani, sőt javítani. ABC-programunk teljesült. Minden ellátási alközpontunkban új élelmiszer üzlet épült. A VI/5. éves terv első két évében is négy új ABC-áruház került megnyitásra. Az élelmiszerkereskedelmi üzlethálózatunkban egyre nagyobb szerepet töltenek be az új, nagyobb alapterületű üzletek. Kis boltjaink közül tartósan zárvatartó üzlet nincs. A ruházati és a vegyes iparcikk üzlethálózat fejlesztése terén minimális haladást értünk el. Az iparcikk ellátásunk tehát továbbra sincs megoldva. A Sugár üzletközpont megépítése kerületünkben csak némileg enyhített valamit a gondokon, ez lakosságunk részére nem jelent igazi megoldást. ' Több szaküzlet hiánya akadályozza a szükségletek kielégítését (pl.: felsőruházat, lakásfelszerelés, bútor, foto-optika, híradástechnikai alkatrészek stb.). E kedvezőtlen állapotot próbáljuk enyhíteni a magánkereskedelem fejlesztésével. 1978-ban 58 fő, 1982-ben már 110 fő a magánkereskedők száma. A vendéglátóipari üzlethálózat fejlődése messze elmarad a kerület igényeitől és dinamikus fejlődésétől. A köz- étkeztetés területén csak minimális fejlődés tapasztalható. Sajnos a kerületközpontban nincs egy kulturált köz- étkeztetést biztosító vendéglátó egység sem. Az új rendszerben üzemeltetett vendéglátó egységek (szerződéses, bérlet) száma és forgalma növekedett. Az új formák lehetőségével a boltok nyitvatartási ideje kedvezőbb lett, bővült az üzletek profilja, udvariasabb lett a kiszolgálás. Előfordultak azonban negatív jelenségek is, pl. szerződés-bontás, melyre főként az átalánydíj befizetés elmaradása miatt került sor. Kerületünkben az állami és szövetkezeti szolgáltató-ipari egységek száma csökkent, elsősorban a gazdaságtalan üzemeltetésre való hivatkozás miatt. Jelentős gondot okoz, hogy a kerületközponti új szolgáltató üzletsor megvalósítása 8 / I ------------------------------------------- i I I
