1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

41

n ' 1

i

i

melyek eredményeként több mint 450 ezer lakáé fűtése vált korszerűvé. Ennek ellenére ma is számottevő a lakossági tüzelésből származó szennyeződés, közel 300 ezer lakásban van még egyedi fűtés. Mindezekhez járul a megnövekedett közúti gépjárműforgalom okozta levegőszennyeződés, mely speciális anyagaival /szén- monoxid, rákkeltő szénhidrogének, ólom/ jelentős egészségkárosító tényezők. Világszerte kutatják a levegőszennyeződésnek a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatását. A krónikus légzőszervi betegségek és a tüdőrák gyakoriságának növekedését - ez utóbbi a fővárosban is tapasztalható - többek között a nagyvárosok szennyezett levegőjével hozzák összefüggésbe. A Csepeli Papírgyár közvetlen környezetében vég»- zett táppénzes morbiditási vizsgálatok adatai egyértelműen bizonyítják a légúti megbetegedések és a ‘ légszennyeződés közötti összefüggést /15., 16. ábrák/.

A fővárosban 1974 óta működik mérőhálózat, melynek célja a fővárosi levegő minőségének ellenőrzése.

Jelenleg 24 mérőállomás kiséri figyelemmel a főbb szennyező anyagok mennyiségi viszonyait. Folyamatban van egy monitorhálózat kiépítése is, napjainkban a főváros 5 pontján, a jövőben pedig 8 helyen folyamatos és automatikus mérőműszerek regisztrálják a levegő minőségét. E hálózat előnye, hogy lehetőséget biztosit azonnali beavatkozások, intézkedések megtételére. A két hálózat mellett szúrópróbaszerű és célzott vizsgálatok történnek az iparból és a közlekedésből eredő szennyezők megállapítására.

f

A megfigyelt levegőszennyezők közül az utóbbi években a kéndioxid mérsékelten csökkent, azonban területi ós szezonális különbséget mutat, az ipari területeken /IX. X., XI., XIII., XXI, kerület/, valamint a téli fűtési hónapokban jelentősebb a szennyeződés,

U 7

! i;-------------------------------------------------------------------------------—-_i

1 . ^