1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
42
I » fc Az ülepedő por mennyisége a nyári nőnapokban növekszik, más hónapokban mérsékelten csökken, helyenként /III., XI. kerület/ azonban kiugróan magas. A közúti közlekedésből származó szennyezők körül a szónmono- xid a vizsgált minták 70 %-ában, az ólom 98 %-ban határérték felett van. A rákkeltő szénhidrogének közül a benz/a/pirén éves átlagértéke pl. az Engels téren haladja meg a higiénés határértéket. A környezeti za.1 tipikusan nagyvárosi urbanizációs ártalomnak tekinthető. Forrásai az ipari üzemek, a közlekedés, az épületgépészeti berendezések, de számolni kell a lakóépületeken belül folytatott kisipari tevékenység, valamint a vendéglátóipari egységek . zeneszolgáltatása által okozott zajokkal is. Budapesten az ipari üzemek környezetre kisugárzott , zaját az Építéstudományi Intézet vizsgálta 1979-ben. A vizsgálat eredményei alapján az üzemek 45 %-a tekinthető zajosnak a környezet szempontjából, az ó- rintett lakások száma mintegy 12 ezer, a lókószám kb. 34 ezer fő. A közlekedés dinamikus fejlődése a környezet zajterhelését fokozza. Budapest zajtérkópót a 7. ábra, a Füredi úti lakótelepen végzett környezeti zajvizsgálat eredményeit a 8. ábra mutatja be. A gyorsforgalmi, főforgalmi és forgalmi utak zaja is kb. 10 dB /A/-el meghaladja az átlagos 65 dB /A/ városi , nappali zajszintet. A gépkocsiállomány növekedése mellett zajcsökkentés nélkül, a személygépkocsik által okozott zajszint 2000-ig várhatóan további 4 dB /A/-el nő. f a L i —------------- - I mmmmmmM _ — —— 1
