1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

40

if 1 fc és üdülőerdők terén van. Az egy főre jutó erdőterü­let a budai és a pesti oldalon jelentősen eltér egy­mástól, a budai oldalon 46, a pestin mindössze 16 ni2. A főváros összefüggő zöldfelületi rendszere bár je­lentősen fejlődött, még nem valósult meg a környezet­védelmi követelménynek megfelelően. ¥ A főváros köztisztasági helyzetét általában, de kü­lönösen a közterületek vonatkozásában sok jogos kri­tika érte az elmúlt években. A szigorúbb intézkedé­sek és a széleskörű társadalmi mozgalom /Szép, tisz­ta, virágos Budapestért/ nyomán egyes területeken lassú javulás már tapasztalható, de messze nem kie­légítő még a helyzet. A nagyvárosi mesterséges környezet tartalmazza és hordozza mindazokat a modern urbanizációs ártalma- [ kát. melyek a világ valamennyi nagyvárosára, igy Budapestre is jellemzőek. Közismert tény a levegő­I szennyeződés. A BVTV adatai szerint a főváros la­kosságának 24 %-a kéndioxid, illetve 12 %-a porral szennyezett levegőjű térségben£C » A főváros levegőszennyezettségi helyzetét az emisz- sziók, a földrajzi adottságok, valamint a meteoro­lógiai tényezők együttesen határozzák meg. Az emisz- - | szió az ipari technológiákból, a fűtésből, az ener­giaellátásból és közlekedésből származik. Az ismert helyhez kötött szennyező források száma a fővárosban 1 1981-ben 8404 volt /1296 telephelyen/, itt működik az országban lévő összes légszennyező forrás több mint 50 %-a. Ezek közül kb. 200 iparvállalat a leg­jelentősebb légszennyező, az általuk kibocsátott szennyező anyag az összes 70-80 %-át jelenti. A főváros területén a 60-as évek második felétől át­fogó intézkedések történtek a lakások fűtési rend­szerének korszerüsitósére /földgázprogram, távfűtés/, i 6 ( /tó \u I-------------------------------------------------------fej to

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom