1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
377
. " i í mát 1970-ig. 1971-72-ben megtörtént a főváros teljes patkány1 mentesítése 3 ezt követően a mentesség folyamatos fenntartásával sikerült elérni, hogy Budapest már 10 éve patkányoktól mentes, ez nemzetközileg is elismert eredmény. ! A csótányok gyors elszaporodása a fekvőbeteg intézetekben, élelmiszeripari- és kereskedelmi egységekben s az utóbbi é- | vekben a lakótelepek lakásaiban, intézkedést tett szükségessé. Az eddig végzett lakótelepi /XIV., XV., XI. kerületek/ csótánymentesités tapasztalatai alapján elkészült a főváros i hosszutávu programja, mely további fertőzött lakótelepek mentesítését és az eredmények fenntartását irányozza elő. | A főváros vizgazdálkodása szempontjából kiemelkedő jelentőségű a Duna, mivel a parti szűrésű viz a főváros ivóviz- * ellátása szempontjából a legfontosabb viznyerési lehetőség. A Duna kémiai vízminősége az utóbbi években általában II. osz- I tályu, amit az érkező viz határoz meg, a bakteriológiai vizj minőség a Duna Budapest feletti szakaszánál II.-III., a budaI pesti szakaszé pedig III. osztályú. A Duna budapesti szakaszának elsődleges problémája a bakteriológiai szennyezettség. A fővárosi kis vízfolyások /Rákospatak, Szilaspatak, Ördög| árok/ vízminősége mind kémiai, mind bakteriológiai szempont| bél rosszabb a Dunáénál. I A Fővárosi Vizmüvek által termelt viz több mint 90 %-át a szentendrei szigeti telepek, a Felszini Vizkivételi MU, valamint a csepeli telepek biztosítják. Ez utóbbiak vizét vas r ós mangánszennyezettség miatt tisztítani kell. A Fővárosi Vizmüvek által termelt viz bakteriológiai és kémiai szennyezettsé- 1 gének alakulását az 5. és 6. ábrák mutatják. Az utóbbi években tapasztalható minőségromlás összefüggésbe hozható a partiszü- résü kutak térségében végzett kavicskotrások káros hatásaival, a Duna bakteriológiai szennyezettségének fokozódásával és a j vízkezelés nem kielégitő voltával. Ez a minőségromlás azonban I i l . Itt I 1 . te
