1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
378
I ... i fc nem jelent közvetlen veszélyt a fogyasztóra. 3 A fővárosban naponta kb. 1,5 millió nr szennvviz keletkezik, melyből kb. 1 millió m3 a közműves csatornahálózaton illetve szennyviztisztitókon keresztül a befogadó Dunába kerül. Ez utóbbi szennyvizmennyiség 6 %-át tisztitják biológiailag. Az Északpesti szennyviztisztitó üzembehelyezésével a 6 %-os tisztítási arány 17 %-ra emelkedik. Problémát jelentenek az ipari szennyvizek, melyek előtisztitása ezidő szerint még nem mindenhol és kellően megoldott. Az összes káros, illetve veszélyes szennyvizet kibocsátó ipari üzemekből 424 rendelkezik előtisztító berendezéssel, melyek azonban részben elavultak. A szennyviziszap elhelyezése és hasznosítása jelenleg is, a jövőben méginkább, gondot okoz. A szennyvizek minőségének javitása csak nagy anyagi ráfordítással, hosszú időn belül valósítható meg, ezért a fővárosban még hosszútávon a jelenlegi helyzettel kell számolni. Budapesten évente 4,5 millió m kommunális .jellegű hulladék keletkezik. A hulladékok begyűjtése és elszállítása jól szervezett, a lakások 99 %-ára terjed ki a szemétszálli- I tás. A hulladékok végleges ártalmatlanításának egyetlen módja 1981-ig a gödörfeltöltéses módszer, "a rendezett lerakás" volt. Az 1982-ben üzembe helyezett Szemétégető Mi a keletkezett hulladék mintegy felét képes megsemmisíteni. A főváros területén lévő hulladéklerakó helyek előreláthatólag 3 éven * belül betelnek, ezért az uj helyek kijelölése sürgető feladat. A fővárosban keletkező ipari hulladékok mennyiségi és minőségi viszonyairól nincsenek átfogó pontos adatok. A KÖJÁL által 1978-ban végzett reprezentativ felmérés adatai szerint, mely az üzemek önbevallásán alapult, évente mintegy 1,5 millió t ipari hulladék termelődik Budapesten. | "j1 f I
