1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

376

J * -------1 ) - 6 ­lagértéke pl. az Engels téren haladja meg a higiénés határ­értéket. A környezeti za.i tipikusan nagyvárosi urbanizációs ár­talomnak tekinthető. Forrásai az ipari üzemek, a közlekedés, az épületgépészeti berendezések, de számolni kell a lakóépü­leteken belül folytatott kisipari tevékenység, valamint a vendéglátóipari egységek zeneszolgáltatása által okozott za­jokkal is. Budapesten az ipari üzemek környezetre kisugárzott zaját az Épitéstudományi Intézet vizsgálta 1979-ben. A vizsgá­lat eredményei alapján az üzemek 45 %-a tekinthető zajosnak a környezet szempontjából, az érintett lakások száma mintegy 12 ezer, a lakósszám kb. 34 ezer fő. A közlekedés dinamikus fejlődése a környezet zajterhe­lését fokozza. Budapest zajtérképét a 7. ábra, a Füredi úti lakótelepen végzett környezeti zajvizsgálat eredményeit a 8. ábra mutatja be. A gyorsforgalmi, főforgalmi és forgalmi u- tak zaja is kb. 10 dB /A/-el meghaladja az átlagos 65 dB /A/ városi nappali zaj szintet. A gépkocsiállomány növekedése mel­lett zajcsökkentés nélkül, a személygépkocsik által okozott zaj szint 2000-ig várhatóan további 4 dB /A/-el nő. f I | A vasúti közlekedési zaj általában nagyobb, mint a köz­úti, a zajterhelés azonban kisebb, mert a vasúthálózat sűrű­sége elmarad a forgalmi úthálózattól. Budapesten a légiköz­lekedés által okozott zajterheléssel is számolni kell. * A Ferihegyi Repülőtér környékén folyamatban van a zajgátló övezetek kijelölése, a tervezett intézkedések sem fedhetik el azonban azt a tényt, hogy a repülőtér környezetében a 65 dB /A/-nél nagyobb zaj szinttel terhelt terület nagysága p 1980-ban közel 50 km volt. A rágcsáló és rovarfertőzöttség elsősorban nagyvárosi probléma. Budapesten 2 millióra becsülték a patkányok szá­y

Next

/
Oldalképek
Tartalom