1982. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

14

, WM

Az ár és szabályozórendszer változtatása (amelynek lényegét az 1. pontban vázoltuk) - az ellátott feladatok jellegétől függően - az egyes ágazatok tevékenységére rendkívül differenciáltan hatott. (Az ágazatonkénti nyereség alakulást a 3.sz. melléklet tartalmazza.)

ü? •

A társadalmi tisztajövedelmet létrehozó két fő ágazatban (ipar, építőipar) a megtermelt nyereség jelentősen visszaesett ós még 1981-ben is az Iparban 7,3 %-kal, az épitő- iparban 17,6 %-kal maradt alatta a szabályozóvóltoztatás előtti szintnek. A nyereség 1980-ban történt igen nagy- mérvű visszaesése után a vállalatok jelentős erőfeszítéseket tettek a növekvő költségek ellensúlyozására, az üzletpolitikájuk rugalmasabbá tételére, a gazdaságtalan termelés' visszaszorítására és ezáltal a nyereségük növelésére . (Az ennek keretében tett vállalati intézkedések- re vonatkozó példákat az 1. pontban kiemeltük.)

,

.

A nyereség növelése érdekében mindkét ágazatban természet*

szerűen a vállalatok a szabadársk adta lehetőségeket igyekeztek kihasználni. Ez a törekvés és ennek nagyságrendje azonban illeszkedett a népgazdasági szintű gyakorlatba és kialakult árindexekbe. (Ezt bizonyltja sz is, hogy az simult években sem az ágazati, sem a Pénzügyminisztériumi ellenőrzések tisztességtelen hasznot nem állapítottak meg.)

A vállalatok az előbbiekben említett intézkedése ás tö- <

rekvése által az előző évhez viszonyítva 1981-ben a nye- I . „ re8ógüket mér Jelentősebbe^ növelni tudták.

Az előbbi két ágazattól eltérő folyamat zajlott le a kereskedelmi ágazat vállalatainál.

A fogyasztói áremelésekkel együtt végrehajtott haszonkulcs változtatása a nyereség átmeneti növekedését idézte elő.

WL 1 ^

Kfc - .. • -■v; >;

“—-—™ — ----———-—-—I---I I .

r i- 1

12 —