1981. december 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
216
[ |'A F ---------^-------------------------------------------------------------------------------- -------------------------——j- 2 A metróberuházás keretében csak az azzal szervesen ösz- szefüggő, pótlás jellegi! munkákat irányozzuk elő. Az é- pitéssel érintett területek közműfejlesztését, valamint ’ a metróépitéssel nem közvetlenül összefüggő egyéb fejlesztések összehangoltan, az érdekeltek anyagi forrásainak bevonásával valósulnak meg. A fejlesztés költségkeretei illeszkednek a közlekedés és hírközlés hosszutávu koncepciójához . A program egyes változatainak értékelésénél az előnyök és a hátrányok mérlegelésekor a lakásépités és a tömegközlekedés egymásrahatását, a társadalmi ráfordítások mértékét és az épitési kapacitáshelyzetet vettük figyelembe. 1 . / A metróépítés fő irányai és a városfejlesztés kapcsolata 1.1./ A metróhálózat jelenleg üzemelő elemei A gyorsvasúti hálózat elkészült részei alapvetően megváltoztatták a tömegközlekedési utasforgalom belső szerkezetét. A metróhálózat 1980. évig üzembe helyezett 20,3 km hosszúságú vonalai a főváros tömegközlekedési hálózatának 2 %-át alkotják, ugyanakkor a szállitási teljesítményből 16 %-al részesednek, lényegesen nagyobb u- tazási sebesség és kisebb zsúfoltság mellett. Az 1980. évi utasszámlálás adatai szerint a kelet-nyugati metróvonal naponta mintegy 538 ezer, az észak-déli vonal Kőbánya-Kispest vasútállomás - Deák tér között üzemelő szakasza pedig 318 ezer utast szállít, ez az összes tömegközlekedési utazások 21,7 %-a. M l ,
