1981. december 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

217

Az 1981. decemberében üzembe helyezendő Deák tér - Élmun­kás tér szakasszal és a végrehajtott felszíni rendezéssel a Belváros északi része közlekedési rendszerének fejlesz­tése az ezredfordulóig befejezettnek tekinthető. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok egyértelműen bizo­nyítják, hogy a főváros tömegközlekedési problémái hosszú távon és színvonalon csak a gyorsvasúti hálózat további fej­lesztésével oldhatók meg. 1.2./ Az 1990-ig tervezett városfejlesztési program és közlekedési vonzatai Budapest Főváros Tanácsa VB. 1978. évben dolgozta ki "A buda­pesti lakásépités- és gazdálkodás 1990-ig szóló tervének, javaslata" c. koncepciót, amelyet széleskörű egyeztetés után "A főváros 15 éves lakásépítési és telepitési tervkoncepciója" cimmel 1979-ben a Fővárosi Tanács jóváhagyott, majd a Miniszter- tanács is elfogadott. A programot 15 éves közlekedési és közmű­fejlesztési koncepció egésziti ki. , A 15 éves lakástelepitési terv kijelölte a tömeges lakástelepi- tésre alkalmas területeket. A metrófejlesztési terv által átfo­gott időszakban Káposztásmegyeren, Újpalotán, valamint Csepel déli szabad területén lehet nagy tömegű lakást gazdaságosan felépíteni. A kölcsönös függés miatt viszont ezek a területek jelentős uj tömegközlekedési vonalak kiépítését igénylik, kije­lölve ezzel a gyorsvasúti hálózat fejlesztésének fő irányait. Az észak-pesti területen a vizsgált időszakban összesen több, mint 50 ezer lakásszaporulattal kell számolni, melyen belül a leg­jelentősebb a mintegy 24 ezer lakással tervezett, már épülő „ Káposztásmegyer lakótelep ahol az első ütemben 1986-ig több, mint 7 ezer lakás épül meg. A terület közlekedési igényeit az egy állomással - Szilas-patak végállomás - meghosszabbitott III.sza­kasz ki tudja elégíteni. L— —- i- 3 ­... i_

Next

/
Oldalképek
Tartalom