1981. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

5

I i }-5.­» . ■ S- Az 1950-es években, tehát az első periódusban épült lakóte­lepeket a következőkben lehet jellemezni: v A lakótelepek telepítésénél igyekeztek a legkisebb költség­gel felhasználható, legjobb építési területeket kiválaszta­ni. Ennek eredményeképpen a lakótelepi lakások közül . a belső városrészekben és az ahhoz csatla­kozó budai dombvidéki’ területeken 8 %- a belső városrészeket övező térségekben 67 #- a peremkerületekben 25 fí épült fel. Egy-egy lakótelep általában 300-800 lakást tartalmazott, és igy viszonylag kis egységekben folyt a lakásépítés. Részben ennek, valamint a telepítési területek kiválasztá­sának köszönhetően a lakótelepek többsége jól illeszkedett a történelmileg kialakult környező városrészek jellegéhez és azok szerves kiegészítését, továbbfejlesztését jelentet- _____te. ■: E lakótelepek jellegzetes beépítési típusa a keretes meg­oldás. A lakóte epek városias módon /utcákat, tereket, ud­varokat alkotva/ reprezentatív igénnyel is épültek. Az épü­letek magassága nem haladta meg a 3-4 szintet, igy a külső terek és a belső udvarok kedvező léptékkel és építészeti karakterrel rendelkeztek. A keretes beépítés a zöldterüle- tek rendszeret is kedvezően alakította. Az épületek között kialakuló szabad területek egy-egy kisebb lakossági cső- porthoz hozzárendelhető differenciált funkciókat nyertek. E lakótelepek szerkezete áttekinthető, egyszerű, többnyire egy-egy főútvonalra felfűzve, viszonylag önálló zárt egyse­. get alkotnak. Pj 5 ' j 1 i ' * /'r __________________ j

Next

/
Oldalképek
Tartalom