1981. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

6

p II

f -4Ebben az építési korszakban néhány lakótelep szabadonálló

3-4 szintes beépítéssel létesült, a két világháború közöt-, ti időszak többlakásos "bérvilláit" /Pasaréti ut, Zugló/ v idézve.

A lakótelepek beépítésénél a városépítészeti kialakítás jelentős szempontként érvényesült és ehhez rendelődtek hozzá a lakótelepek épületei. A kisebb, néhány-száz lakásos lakótelepeken közintézmények nem létesültek, a nagyobb lakótelepeken viszont azokat az épületek földszintjén helyezték el. Ennek a korszaknak a végén jelentkezik olyan törekvés, hogy a közintézmények külön épületbe kerüljenek.

Ezzel párhuzamosan kezd kibontakozni a lakásépítésnél a tipustervezés, a tipusszekciók, majd pedig a tipusépületek alkalmazásának a szükségessége, bár még számottevő iparosított előregyártás nincs.

I

L

[ $ ,

Az 1950-es évek lakótelepein felépült lakások több, mint

50 ‘/-a egyszobás, ami az akkori összvárosi lakásállomány

L -----.—.63 fi—os átlagát alig javította. . ^

Az akkori lakótelepek társadalmi összetételére jellemző,

' volt, hogy az életkor szerinti megoszlás tért el alapvetően a városi átlagtól. A 0-14 éves gyermekek aránya a Budapestre jellemző 20 ?5-kal szemben 30-35 % volt. A nyugdíjasok viszont 1/3-át, felét tették ki a városi átlagnak.

A társadalmi rétegződést illetően a lakótelepek között * igen nagy az eltérés. Jellemző, hogy a lakótelepeken a 8

általánost végzettek aránya a budapesti átlag körüli, de főleg központi fekvésű lakótelepeken ennél sokkal magasabb. Az egyetemi végzettségűek aránya, a lakótelepek jellegétől függően t~15 f0 között helyezkedik el, tehát nagy különbözőségeket mutat.

———Jjj