1981. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
r _-9de a 60-as évek lakótelepeihez viszonyítva is. A 70-es években épült lakótelepek beépítési tipusai között mutatkozó különbségek most már nem a kisebb épületcsoportok v konfigurációjából, hanem a lakótelepek egészét átfogó kompozícióé sajátosságokból erednek. A lakótelepek problémái döntően a nagy lakótelepeken koncentrálódnak. Nyilvánvaló, hogy a nagyságrendből jogosnak látszó összehasonlítás a vidéki középvárosok intézményellátottságával, városközpontjá, •* val, változatos beépítésével egyértelműen a lakótelepeket marasztalja el. Ugyanakkor reálisan nem kérhető számon,hogy a középvárosok történeti fejlődése során létrejött igen változatos, sokrétű intézményhálózat egy konkrét épitési akció, - lakótelep - keretében és az adott gazdasági lehetőségek között megvalósuljon. A lakótelepeken létesült lakások minősége tovább javult. Az egyszobás lakások aránya jelentéktelenre csökkent, ami az egész városi lakásállomány átalakítása szempontjából ilyen értelemben kedvező volt. Ennek az egyébként helyes törekvésnek volt azonban egy olyan kövstkezraénye is, hogy - -—- -j a lakásépités átlagos alapterületének megkötése miatt nagyobb méretű lakások létesítésére kevés lehetőség nyílott. Ebben az időszakban jellemző lakástipus másfél, illetve kétszobás volt, mely a többgyermekes családok elhelyezését nehezítette. A lakások komfortszinvonala,'felszereltsége * tovább növekedett, az alaprajzi elrendezés változatosabb lett. A lakótelepek társadalmi összetételére ebben az időszakban is jellemző volt a gyermekek számarányának a városi átlagtól eltérő magas mértéke. Ez azt eredményezte, hogy a bővített normatívák alapján tervezett gyermekintézmények időbeli megvalósulása esetén is átmeneti zsúfoltság keletkezett, ’jí ■ I 19 ÜL * ___..____________::: _ •_________ __________________________
