1981. május 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

93

A színházak müsorpolitikájának és a színészi teljesitmények fokozódásának köszönhető, hogy az évas előadások száma 6,6 %-kal nőtt, a kihasználtság pedig 90 %.felett van /a minisztériumi színházaké 80 % körül mozog/.

A színházak a beszámolási Időszak alatt 1*140 millió Ft-tal gazdálkodtak, amelyből az állami támogatás 686 millió Ft- ot tett ki és a tervidőszakban 37 %-kal emelkedett.

Az intézmények működési feltételeiben jelentős problémát okozott az épületek rossz állaga és a műszaki berendezések korszerűtlensége, továbbá az árváltozások költségnövelő hatása* A gondokat úgy hidalták át, hogy a főváros művelődési otthonaiban, vagy má3 játszásra alkalmas helyiségekben is rendeztek előadásokat, takarékosan gazdálkodtak és hely áremelési hajtottak végre. Mindezen hatások ellenére egy színházjegyre az állami támogatás 44 Ft-ról 60 Ft-ra emelkedett az ötéves tervidőszak folyamán.

Annak érdekében, hogy a lakosság könnyebben hozzájusson a színházjegyhez, korszerüsitattűk a közönségszervezés és a jegyelosztás rendszerét úgy, hogy az Összes budapesti jegymennyiség 10 %-a kerüljön a bérletes nézőkhöz, 40 %-a üzemi közönségszervezés utján, 5° %-a pedig a készpénzes forgalomban jusson a nézőkhöz. Csökkentettük a jegyeladással foglalkozó közönségszervezők számát annak érdekében, hogy minél t több legyen a színházi pénztárokban, illetve a jegyirodákban értékesített színházjegy.

I *

A. fővárosi lakosság közművelődéséhez legközvetlenebbül kapcsolódó intézmények a kerületi tanácsok felügyelete alatt álló művelődési otthonok* Működésük jelentőségét, a nyújtott szolgáltatás differenciáltságát mutatja az, hogy Budapest minden lakosa átlagban kétszer fordul meg a tanácsi művelődési otthonokban, ami évi 3,5 - 4

S3

b; I

^ .

_________

t — 85 —