1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
46
hálózat alapvető vonása marad, hogy az agglomerációt és a külső városrészeket ml- nem történhet önkényes módon. Ha a társadalmi-gazdasági hatóerőket nem a mag' nél jobb kapcsolatba igyekszik hozni a városközponttal. Ez változatlanul biztosítja felelő mértékben veszi figyelembe a tervezés, akkor a központok valóságos fej'«r a központ vonzerejét és forgalmát. dése eltér a te™2®"01- Mivel az elmúlt tiz év alatt a tényleges fejlődés nemcsak a prognosztizált ill. tervezett városrészközpontokban következett be, hanem a váA budapesti lakónépesség változására kidolgozott prógnózis szerint a belső pesti vá- ros más részein is, a központrendszer meghatározó elveit kellett megvizsgálni és rosrészek és az I. kerület - tehát a városközpont által legszorosabban vonzott terű- összevetni a kialakult helyzettel, annak motiváló tényezőivel. let • lakossága kétharmadára csökken. Az ipari rekonstrukciók következtében számos ipari munkahely szűnik meg ugyanezen a területen. Ez is indokolja a város- Az ÁRT akkori szempontjai közül meghatározóaknak bizonyultak a következők. részközpontok kiépítését, aminek eredményeképpen a városközpont összes intézményeinek részaránya a fővároson belül szükségszerűen csökkenni fog. * a településszerkezettel való összhang, a sematizmus elkerülése, Az 1981-2000-ig terjedő időszakban a városközpont belső területi tartalékait főleg a • a közlekedési rendszerrel való összhang, Belváros foghíjtelkei és elavult épületei, továbbá az Erzsébetváros és Terézváros • a lakóterületektől és lakásépítéstől való függés, rehabilitációs területei képezik, ahol az ezredfordulóig várhatóan jelentős számban - az adottságok és a tradíciók figyelembevétele, épülnek közép- és felsőfokú közintézmények. Tovább folytatódik a Vár helyreállitása js A felfogás túlzott merevségére utal viszont az a kitétel, hogy minden központhoz meghatározott vonzáskörzet tartozzék. A városrészközpontok kialakulása hosszú, A városközpont szempontjából központképző elemek a pesti oldalon koncentrá- bonyolult folyamat, a koncepció megvalósításának kezdeti időszakában az egyes lódnak és struktúrájuk kiterjed a Nagykörűiig. A Nagykörút a Belvárosból kifelé központok között lényeges eltérések lehetnek. De ha ettől eltekintünk is, a hat haladva az utolsó olyan gyűrű, amely mint egész Budapestre ható üzletrendszer városrészközpont koncepciója kategórikus hierarchiájával túlzott egyszerűsítést összeköti a különböző irányban fejlődő központrendszereket és lezárja a városköz- alkalmazott, amelyet nem minden szempontból igazolt az elmúlt tiz óv. Felül kell pontot. Ez a lehatárolás nem mechanikus, márcsak azért sem, mert a városközpont vizsgálni azt a korábban rögzített elvet is, hogy a központok számát a gazdaságos • mint intézményrendszer - nem homogén, hanem csomópontok és utcák köré tö- üzemeltetés érdekében lehetőleg csökkenteni kell. A településszerkezet, a városrémörült hálózat, mely a Felszabadulás tértől - mint elméleti centrumból - kifelé ha- szék közötti munkamegosztás és sok más tényező eredményezte azt, hogy a kijeladva ritkul, viszont a fejlődés során egyre sűrűsödik. lölt hat városrészközponton kivül még több kerületinek kijelölt központ is azokkal lépést tartva fejlődik. Budapest városközpontjának területi lehatárolásánál a pesti oldalon a Nagykörút vonaláig történő kiterjesztés, a budai oldalon a jelenlegi lehatárolás indokolt. A A városrészközpontok kijelölésénél uj szempont, hogy a lakosság nagy része a közpesti oldalon előirányzott kiterjesztés városépitési /szabályozási/ következményeit ponttal kapcsolatos ügyeit a lakóhely és a munkahely között megtett utón intézi a részletes tervező munka során kell elemezni. el, ezért nemcsak a városrész népességszámát kell a vonzerőt biztosító alapadatnak tekinteni, hanem a munkahelyek számát is. A főváros 1950-ben Nagy-Budapest létrehozásával erősen tagolt nagyvárossá vált, A vizsgálat alapján a koncepció a kijelölt városrészközmelynek korábbi különálló városrészei is - többé-kevésbé kialakult - önálló köz- pontok számát hatról kilencre növeli. Három volt kerületi pontokkal rendelkeztek, a mai peremkerületeknek pedig a régi településközpont- központot - a csepelit, a pesterzsébetit és a kőbányait • fejlődésük alapján és az jai szolgáltak a fejlődés alapjául. A később kialakuló városrészközpont- ésszerű városszerkezet kialakítása érdekében kiemel, és a városrészközpontok körendszer csirái tehát adva voltak, a hatvanas évek közepéig azonban a monocentri- zé sorolja be. Ezzel a városrészközpontok vonzása la belső városrészek kivételékus irányzat uralkodott. A felgyorsuló társadalmi-gazdasági fejlődés, a kialakuló vei/ lényegében az egész fővárosra kiterjed, és jelentős hatást gyakorol az agglomeagglomeráció, a városközpont telítődésének folyamata és az addig megépült perem- rációs községek többségére is. kerületi lakótelepek a hatvanas évek végén kikényszeritették a városközpont decentralizálásának koncepcióját,városrészközpontok létrehozása formájában. A Móricz Zsigmond körtéri v á r o s r é s z k ö z p o n t vonzása a XI. kerületen kivül főleg a XXII. kerületre terjed ki, az agglomerációban A városrészközpontok általában valamilyen korábbi helyi központból fejlődtek pedig a2 ( településcsoportra /Érd, Százhalombatta, Tárnok, Diósd, Törökbálint, ki, melyeknek funkciói kibővültek, részben a környék irányában is. A városrész- Budaörs/. A legjobban vonzott városrészek lakossága 2000-ben előreláthatólag központok a továbbiakban a főközpont egyes funkcióit - főként kereskedelmi és 212 ezer fő, a településcsoport lakossága a jelenlegi 94.000 főről valószinüleg nöművelődési feladatait - részben, alternatív módon átveszik. Ebből következik, hogy vekedni fog. A XI. kerületben 91.000 munkahely van, ez a központ jelentőségét a szűkén értelmezett városrész lakóin kivül elsősorban az ott dolgozók fogják i - tovább fokozza Közlekedési kapcsolatait tovább javitja majd a 4. számú metrógánybe venni az ilyen tipusu központokat, amelyek ily módon csökkentik a főköz- vona) megépítése, amely nagy távlatban Budafokkal is összeköti, valamint az 5. pont túlterhelését és a közlekedés feladatait, vagyis az igényeket helyben kielégít- metró( ame(y /nagytávon< esetleg/ a Kelenföldi pályaudvarral is közvetlen kapcsove javítják az ellátást. A már kialakult városrész-központok elemzése alapján meg- )atot f’og teremteni vonzereje bizonyos vonatkozásban túlmutat az agglomeráció állapítható, hogy működésükhöz bizonyos sokrétűség /mindenekelőtt a kereske- határán /p| Ská|g áruház/< viszont a lakosság számára nem egyedüli alternativa a delmi és művelődési intézmények jelenléte/ és mennyiségi fejlettsége szükséges. A főközpont közelsége miatt. Továbbfejlődésére a meglévő üzletek korszerűsítésén budapesti városrészközpontok kijelölése - mint erre az 1971-es ÁRT is rámutatott- kjvü, g Ská|g áruház bövitéséve| van lehetőség, mely a rendezési tervek szerint az ” 26 fo
