1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
47
^ ^ " —^ — 11 1 ■ ' , áruház északi és keleti oldalán oldható meg, a szintbeli parkolók többszintesitésével. keztében.A kőbányai ipar jelentőségét mutatja, hogy a X. kerületben több mint 105.000 munkahely van, mely az ezredfordulóig várhatóan nő, ennek következté- ( A Moszkva téri városrészközpont lényegében a Mártírok útja ben az agglomerációból nagy az ingavándorforgalom. Főként a VI. településcso^ közintézménycsoportjának kiterjesztését jelenti. Közlekedési adottságai révén a portra /Pécel, Maglód, Ecser, Gyömrő, 34.000 lakos/ van nagy hatással az ujszászi XII. és a II. kerületen kivül elsősorban Budakeszire, Nagykovácsira és Solymárra, és a hatvani vasútvonal révén. A központ most befejezett ütemében a Körösi Csovalamint részben Pilisvörösvárra és Pilisszentivánra gyakorol vonzó hatást, és igy ma ut meglévő üzletsorát iparcikk áruházzal, szaküzletekkel, postával, valamint mintegy 200.000 lakos ellátását befolyásolja. A központban elsősorban a kereske- vendéglátóipari és szolgáltató létesítményekkel gazdagították, igy a már meglévő delmi intézmények fejlesztése szükséges. Erre a célra a Retek utca, a Fény utca, a művelődési és igazgatási intézményekkel együtt funkcionáló városrészközponttá Lövőház utca és a Moszkva tér közötti terület a legalkalmasabb, az elavult tömbök alakult. A tervek szerint még további két üzletház és irodaház épül majd a Zalka rekonstrukciójával korszerű üzletközpont hozható itt létre. Máté téren. Közlekedési kapcsolatait javítja nagy távlatban a 2. metróvonal kőbányai szárnya, mely egyben csökkenti az Örs vezér téri központ konkurráló hatását. Az Óbudai városrészközpont vonzása elsősorban a III. kerületre és a III. /szentendrei/ településcsoportra terjed ki. Ilymódon kb. 212.000 ember el- Kispest városrészközpontja teljes kiépülése után főként a XIX. látásában játszik szerepet, amit az Óbudán lévő mintegy 46.000 munkahely tovább és a XVIII. kerületre fog hatást gyakorolni. E területek lakossága az ezredfordufokoz. Nagy távlatban jelentőségét növeli az 5. metróvonal és a városrészközpont lén kb. 152.000 fő lesz. Az agglomerációban Vecsés, Gyál és Üllő vonzásával mintkomplex bővitése a Flórián üzletházzal szemben, a Vörösvári ut másik oldalán. e9V további 52.000 ember ellátásában vállal szerepet. A 3. metró déli szakaszának továbbépitése a városrészközpontot közvetlenül bekapcsolja majd a gyorsvasúti Az Újpesti városrészközpont elsősorban a IV. kerületet, Rákos- hálózatba. A központ első ütemében a kispesti rekonstrukcióval párhuzamosan ipalota egy részét, és a IV. településcsoportot /Dunakeszi, Fót, Csornád, Göd/ vonz- parcikkáruház, vásárcsarnok, ABC áruház és szolgáltatási létesitmények épitése za. A káposztásmegyeri lakótelep felépítésével a IV. kerület népessége 123.000 fő- szerepel a Kossuth tér és a Simonyi utca között, re növekszik, a településcsoport lélekszáma jelenleg 52.000 fő, ez az ezredfordulóig tovább emelkedik. Újpesten 71.000 munkahely van, ez az agglomerációból nagy- A Pesterzsébeti városrészközpont Budapesten elsősorban a fokú ingázást eredményez. A közlekedési lehetőségek a 3. metróvonal és az Északi XX. kerületre /lakossága az ezredfordulón 105.000 fő lesz/, az agglomerációban vasúti hid melletti közúti hid megépítésével jelentősen kibővülnek. Az újpesti köz- Dunaharasztira, Taksonyra és Alsónémedire /lakosságuk együtt 28.000 ember/ gyapont közintézményeinek épületállománya erősen leromlott, ezért a központ sok- korol vonzást. Az agglomerációval való kapcsolatait nagytávon javitani fogja a rácoldalusága és viszonylagos fejlettsége ellenére rekonstrukcióra szorul. A rendezési kevei HÉV korszerüsitése és a központon való átvezetése* A központ rekonstrukterv a Bajcsy Zsilinszky ut és arÁrpád ut kereszteződésénél a József Attila utca és ciója folyamatban van. A tervek szerint uj üzletközpont, szaküzletek, szolgáltatáa Munkásotthon utca között kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátóipari létesit- si és vendéglátási létesitmények épülnek majd a Kossuth Lajos utca két oldalán a mények, valamint filmszínház, könyvtár, és szálloda épitését irányozza elő. Ezzel Kossuth tértől a Török Flóris útig. a központ dimenziói jelentésen megnövekednek. A káposztásmegyeri lakótelep központja megépítése esrtén nagyságrendje folytán a városrészközpont egyes fűnk- Csepel városrészközpontja is erőteljesen fejlődik. A lakóterületi cióit átveheti, ami az utóbbi jelentőségének bizonyos csökkenéséhez vezethet. A rekonstrukcióval együtt a későbbiekben bevásárló központ, művelődési központ, káposztásmegyeri és a kibővített újpalotai lakótelep uj helyzetet eredményezhet szaküzletek és szolgáltató létesitmények épülnek, valamint bővitik a Tanácsházát, a központrendszerben, központjaik azonban nagy kapacitásuk ellenére valószínű- a Pártházat, a piacot és az orvosi rendelőt. Ezek az intézmények a Tanácsház tér, lég lokális jellegűek maradnak. a Táncsics Mihály utca, a II. Rákóczi Ferenc ut, és a Kalamár József utca közötti területen épülnek fel. Bár a XXI. kerület lakosszáma az ezredfordulón 91.000 fő Az Örs vezér téri városrészközpont elsősorban Zuglóra, a lesz, és ez elmarad a többi városrészközpont által vonzott terület lakosszámától, XVI. kerületre, Kerepestarcsára, Csömörre és Mogyoródra gyakorol vonzó hatást, mégis a terület viszonylagos elszigeteltsége és nagyszámú /60.000/ munkahelye részben pedig Kőbányára is, elsősorban közlekedési adottságai miatt. Ez utóbbi miatt a központ a többihez hasonló nagy forgalomra és önállóságra számíthat, azonban csökkenni fog, ha nagy távlatban megépítik a 2. metróvonal kőbányai Az agglomeráció Csepel-szigeti részéből mintegy 40.000 ember ellátásában vesz szárnyát. Ily módon Budapesten kb. 220.000, az agglomerációban pedig 26.000 részt, aminek hatásfokát jelentősen javitani fogja a csepeli gyorsvasut meghosszablakos ellátásában vesz részt. A vonzás azonban Zuglónak a városközponthoz való bitása. Ilymódon bizonyos mértékig Dunaharasztira és környékére is hatással közelsége miatt viszonylagos, a helyzetet tovább fogja bonyolítani az újpalotai lesz. metró megépítése, amely a főközponttal közvetlen kapcsolatot teremt. A városrészközpont első üteme lényegében megvalósult, leglényegesebb eleme, az üzletköz- A terv tehát a tiz év alatt bekövetkezett változás miatt a kijelölt városrészközponpont már üzemel. A további tervek művelődési, egészségügyi és igazgatási intézmé- tok számát hatról kilencre növeli. Valószínű azonban, hogy a közintézményhálózat nyekkel, valamint irodaházakkal komplex városrészközpont kiépítését irányozzák mennyiségi fejlődése nagy távlatban további városrészközpontokat hoz létre, sőt e)ö- számuk növekedésével és egy többgyűrűs szerkezet kialakulásával funkciójuk is módosulhat. A jelenlegi differenciálódási folyamatot az ezredforduló után bizonyos Jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi tiz évben aKőbányai város- nivellálódás követheti, részközpont. Vonzereje főként a X. és a XVII. kerületre terjed ki, ahol az ez- rendfordulón mintegy 150.000 ember fog élni, a nagyarányú lakásépítések követ‘te I ' 27 ! I 1 mt 1' 111 ...... W
