1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
45
; is r ©' ■ I i i • Az oktatási és művelődési létesitmények köróben ff a lágymányosi lakótelep tés a Duna közötti területen az ELTE és a BME bő- A központok fejlődését feltevésünk szerint három alapvitése várható. A Bécsi ut és a DoberdÓ ut között a Kandó Kálmán Műszaki vető tényező befolyásolja: Főiskola bővül. r - A testnevelési és sport I é t a s 11 m é n y e k r e a zöldterü- * • ^ponthoz kapcsolódó lakóterületek jellemzői/lakosságszám. lakrilrűség, letek fejezetében tér ki a koncepció. beépitési jelleg/, a vonzást gyakorló munkahelyek elhelyezkedése, * Egyéblétesitmények vonatkozásában - konkrét fejlesztési elkép- . a közlekedési kapcsolatok, zelések ismerete hiányában - a terv csak a meglévőket szerepelteti. A gyakorlati városépitési tapasztalatok értékelése alapján a tervben tartalék Budapest városközpont -ja /főközpontja/ igazgatásilag országos központ, közintézmény-területek nem szerepelnek. Amennyiben a későbbi- Pest megye székhelye és a főváros központja, funkcionálisan ezeken felül még az ekben nagy területigényű intézmények létesítésére sor kerülne • a permanens tar- agglomerációs övezet ellátásában is szerepet vállal. Funkciói különböző szintűek, vezós keretében • gondoskodni kell megfelelő, e célra alkalmas terület kijelöléséről. ós ezek jól példázzák, hogy a vonzó hatás és a vonzott területek időbeli távolsága fordítottan arányos. A városépitési koncepció feladata a közintézményekkel kapcsolatban, hogy a lakosság által rendszeresen használt közép- és felsőfokú - úgynevezett központképző - köz- A főközpont lényeges központkópző elemei az igazgatási intézmények. Ezek tointézményeket, melyeknek egymáshoz való közelsége funkcionálásuk szempontjá- vábbra is az igazgatási hierarchia legmagasabb szintjét fogják képezni, funkciójukból lényegbevágó, olyan struktúrában rendezze, amely a lehetőségekhez képest meg- ban lény«9« változás nem várható. Ennek megfelelően a városközpont jelenlegi tefelel az ezzel kapcsolatos igények térbeli megoszlásának. rületén fognak továbbfejlődni, legfontosabb' csoportosulásuk továbbra is az V. kerület északi része lesz. A városrészközpontok intézményeit a lakosság túlnyomórészt a lakóhely és munkahely között megtett mindennapos útja során használja. Ezért a központok kiala- A kere,kedelmi intézmények terén, bár ezek a központrendszer koncepciójának kitásában alapvető jelentősége van a lakóhelyek ós munkahelyek térbeli elhelyezke- megfelelően bizonyos mértékben decentralizálódnak, a városközpont túlsúlya a désének. valamint a közöttük lévő forgalmat lebonyolító közlekedési rendszerek- szükséges mértékig megmarad. Jelenlegi térbeli szerkezetét megőrzi, alkotóelemei ( nek. Ezek a hatások megfigyelhetők a meglévő városrészközpontok eddigi alakúié- fokozatosan korszerűsödnek és fejlődnek, és előreláthatólag még az ezredforduló sában is, és egyben a tervezés további alapjául szolgálnak. A városépitési koncepció elött egv uj elemmel 9azdagodik: a Madách ut megépítésével uj üzletutca jön létre, ennek a közintézménycsoportnak csak az alapstruktúráját adja meg, vagyis azokat a központi helyeket jelöli meg, amelyek közvetlen környezetükön kivül más jelen- A városközpont művelődési intézményei eredeti funkciójukat megtartva tovább tős területeket is vonzanak, funkcionálisan kiemelkednek és bizonyos fokú munka- specializálódhatnak, mivel a városrészközpontokban is jelentős művelődési léteI megosztás keretében, egymást átfedő,időben változó vonzásterületeikkel az egész sitmények épülnek. A pesti oldalon a térbeli struktúra nem változik, egyre növekfővárosra, illetve az agglomerációra hatással vannak. Az emlitett vonzásterület a- szik viszont a vár szerep9zonban a vizsgálódás aspektusai - pl. könzintézményfajták • szerint, központonként mást és természetesen minden esetben csak alternatívát jelent, nem kizárólagos o- A ^oktatási intézmények az oktatás jellegének átalakulása miatt egyre inkább datartozóst kiszorulnak a városközpontból, és bár egy részük továbbra is helyben marad, központképző szerepük a kereskedelmi, igazgatási és művelődési létesitmények mö- Az ily módon kiemelkedő központok alkotják a koncepció által meghatározott 9Ött ^o28^" másodlagossá válik. Területük az ezredfordulóig csökkenni fog. f központrendszert, melynek elemei három típusba sorolhatók Ez 8 ,olyamat 82 ELTE Bölcsészettudományi Karának kitelepülésével kezdődik meg.- városközpont /főközpont/ . . . „ „ Szintén másodlagos központképzők a városközpontban koncentrálódó nagy- és város rész koz pont „ külkereskedelmi irodaházak, vállalati központok, és egyób nem közhasználatú in- településcsoport-központ <• tézmények. Ezek fejlődésére a városközpont területén még jelentős tartalékok vannak Az agglomeráció központrendszerét nem lehet leegyszerűsített hierarchia alapján elképzelni. A város nagyságrendje, a közlekedési kapcsolatok bonyolultsága, a né- . . . . . . , . , a „ . ... ... A főközpontban változatlanul fontos szerepe van a lakásfunkciónak. Ennek jelenpesség és a munkahelyek nagyfokú koncentrációja miatt az esetek többségében ’ ... ...... , . . fa... lx i-to tős beszűkülésével a központ bizonyos időszakokban kihalttá válna és jellege atobb alternativa áll az ellátást igénybevevők rendelkezésére, a területi tagolás tehát , M , csak viszonylagos. A vonzáskörzetek az összes központ vonzerejé' 9k eredőjéből lapvetően megváltozna. alakulnak ki, térben is időben váltakoznak és egymásba metszen"1'. Igy a központok hierarchiáját- alap-, közép, é, felsőfok - még adaptálva sem indokolt alkalmaz- A budapBStÍ közlekadési hálózat 8 városközpont fejlődésének kedvezett, mivel süni. A koncepciót a vonzerők mennyiségi ós minőségi összefüggéseire alapozva fl8r8S elrendezésével 8 fontot jól elérhetővé teszi. Bár a közlekedési koncepció az igy meghatározott központok, az ellátás szintjeinek egészséges és a tényleges I- 8 k°2Utak tu,zott koncentráltságának enyhítésére törekszik, a tömegközlekedési gényeinek megfelelő keveredését fogja eredményezni. ^ 25--------——— ' .^ .. rara ™~ ~ ...--\
