1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
44
—iiiiiill—■ 11II I lUBTliHH 111 i 1 í • Az 1971. évi ÁRT-ben kijelölt további három városrész-központ közül: A t e I e p ü I é s c s o p o r t - k ö z p o n t o k közül Fejlett igazgatási, kereskedelmi és művelődési központ továbbra is az u j - • Budapest tehermentesítését, valamint a közelben élő népesség magas szintű |T p e s t-i városrész-központ, amely a környező lakosság igényeit a főközpont- ellátását jelenleg csak S z e n t e n d r e teljesiti maradéktalanul: ipara tói leginkább függetlenül, viszonylag magas szinten képes kielégíteni, épület- vonzó hatású a környező településekre, üdülési, idegenforgalmi és kulturális állománya viszont leromlott állapotban van. szerepe az agglomeráción is túlmutat. A Moszkva t é r-i városrész-központ az elmúlt tiz év alatt intézmények • Érd a környék legnépesebb városa, településcsoport-központtá való fejlesztekintetében nem fejlődött. Felépült viszont a metró Déli pályaudvarig tartó tését dinamikus népességnövekedése és kedvező fekvése indokolja, szakasza, mely a Moszkva tér vonzerejét ugrásszerűen megnövelte. A köz- - Dunakeszi - mint azt várossá válása is jelzi - alkalmas arra, hogy a telepont kifejlesztése tehát mindenképpen kívánatos, elsősorban az üzletekkel pü léscsoportjában fekvő községek körében központi funkciót töltsön be, és és egyéb intézményekkel kiépitett Mártitok útja irányában. a későbbiekben ezzel tehermentesítse az újpesti városrész-központot. A k i s p e s t-i városrész-központ kiépitése megkezdődött, a kereskedelmi • hasonló tipusu fejlődést mutat a kisebb népességszámu és kevesebb ipari munés vendéglátóipari egységek egy részét lebontották, a városrész-központ fej- kahellyel rendelkező Kerepestarcsa is. lesztésére részben uj területeken, a már meglévő egészségügyi és művelődési - Szigetszentmiklós központtá fejlesztését az idetelepült jelentősebb létesitmények közelében kerül sor. ipar indokolja: munkaerő-ellátási körzetéhez tartoznak nemcsak a Csepelszigeten, hanem a Duna másik partján fekvő települések /Dunaharaszti, A fővárosi rekonstrukciókkal kapcsolatban kijelölt hat városrészközponton kivül Taksony/ is. oly mértékű közintézmény-együttesek épültek egyes már meglévő kerületi köz- • A keleti településcsoport egyértelműen Budapest munkaerőellátó területe, pontok bővítéseként, hogy azok városrész-központként képesek funkcionálni: központja Rákoskeresztúron kezd kiépülni. Csepel központja kereskedelmi, igazgatási, egészségügyi és művelődési lé- A vizsgálat nem támasztja alá a központtá válás feltételeit az 1971-es ÁRT által kitesitményeivel már ma is eléri a városrészközpontnak megfelelő fejlődési jelölt többi településben, szintet: a központ további kiépitése folyamatban van. Pesterzsébe t-en a központ egy részén - Kispesthez hasonlóan - jelen- Az 1971-es ÁRT a meglévő intézményi területeken kívül három helyen jelölt ki lég nagyarányú átépités folyik: a tervek szerint a megmaradó kereskedelmi, tartalékterületeket: igazgatási és művelődési létesitmények folytatásaként jelentős bevásárlóközpont fog épülni, ami indokolttá teszi, hogy ez a terület is városrész-központtá • III. kerületben az Aranyhegyen részben általános tartalékterületként a Maminősitessék. gyár Televizió részére kijelölt terület azóta nem épült be, az 1976-os övezeti A kőbánya-i központ rekonstrukciójának első üteme befejeződött. A tervben ez már más övezetekben szerepel. központban két áruház és sok szaküzlet van, melyeknek kereskedelmi kapa- * Szintén a III. kerületben a Bécsi ut-Vörösvárl ut között kijelölt tartalék incitása eléri az óbudai központét, s a korábban megépült művelődési és igaz- tézményterület azóta beépült és lakóövezetbe sorolták. gatási létesítményeivel együtt tényleges városrész-központtá alakult. • Felsőoktatási intézmények részére tartotta fenn a terv az Örs vezér tértől keletre a Kerepesi ut mentén lévő területet, amely azóta lakóteleppel be- A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a városrészközpontokra épült, és ennek megfelelő övezetbe sorolták, kedvező hatással voltak a tömeges lakásépítésen kivüli, a közelében koncentrálódó munkahelyek, a külső /központtól távolabb eső/ budapesti és környékbeli kedvező közlekedési kapcsolatok, valamint a főközponttól való viszonylagos elszigeteltség. 3.2 KONCEPCIÓ Ezen tényezők állandó változása következtében a későbbiekben esetleg ujabb városrész-központok kialakulásával is lehet számolni. Az emlitett három kerületi köz- Budapest és környéke városépitési koncepciója a nagy területigénnyel rendelkező pont városrész-központtá fejlődésével ellentétben az 1971-es ÁRT által kijelölt többi felsőfokú intézmények számára biztosítja a területet. A tervkoncepció az érintett kerületi központ az elmúlt 10 év alatt jelentősebb kibontatkozást nem mutatott, ágazatok tájékoztatása alapján a tervbi’ beépítette a már előre látható terű let igényehelyi szerepük pedig a városrész-központok fejlődése miatt viszonylagosan csők- két: kent. Az egészségügyi intézmények /kórházak, klinikák, stb./ kö- A vizsgálat figyelembe vette a környékbeli kilenc településcsoport régebbi koncep- zül a meglévő és megmaradó létesítményekre a terv nem tér ki tételes felsorocióját, mivel e településcsoportok igazoltan kapcsolódnak Budapest egy-egy város- lássál, megszűnő egészségügyi intézményterülettel ugyanakkor nem számol, részéhez. A környéken azokban a településekben alakulnak ki dinamikusan fejlődő A VI. és VII. ötéves terv során tervezett intézmény az Észak-pesti Kórház, központok, amelyek jelentősebb iparral rendelkeznek és amelyeknek munkahely- számára az övezeti terv már biztosított területet. Az agglomerációs övezetlakóhely kapcsolata Budapesttel gyengébb, mint a többi környéki településé. ben Érden tervezik uj kórház létesítését. I fé i"" 24
