1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
43
i I I « 20, a 32 bemutató moziból 15, a 22 fővárosi ill. országos jelentőségű könyvtár kö- i zQ111 szintén itt helyezkedik el. A felsőoktatási intézmények beépitési adottságai miatt nem fc 3. INTÉZMÉNYTERÜLETEK-KÖZPONTOK bővithetők a főközpontban. A főváros hat egyeteméből kettő teljes egészében, egy pedig részben helyezkedik el ezen a területen. Az Orvostudományi Egyetem a központon kivül fejlődik tovább, ugyanez várható az Eötvös Lóránd Tudományegye- Az ÁRT koncepciója a meglévő és tervezett intézményekkel kapcsolatban két terű- tem esetében is. leti kategóriát állapított meg: a központterületet és Az 1971. évi ÁRT szerinti főközpont I a kó te r ü I et i j e 11 e g e a vizsgálat az intézményterűletet. szerint jelentős marad. /Az V. kerület lakónépessége 1960-ban 65.900 fő volt, 1980-ban pedig még mindig 50.200 fő/ A központterületen más /főként lakó/ funkciók is jelen vannak, a jellegét azonban a k ö z p o nt k é p z ő i n t éz m é n y e k n e k olyan t ö m ö r ü- A jelenlegi ÁRT elkészülte előtt kidolgozott részletes rendezési térié s e adja, mely alapvetően eltér a környezetétől. Intézményei a város szerkezeté- vek /Belváros, Belső Erzsébetváros/ már figyelembe vették azt a felismerést, hogy re döntő befolyással vannak. A koncepció csak a központrendszer alapszerkezetőt a főközpont bővitése elsősorban a Tanács körút és a Bajcsy-Zsilinszky ut, valamint adja meg, alsófoku intézményekkel egyáltalán nem foglalkozik, középfokuakkal pe- a Nagykörút közötti területen oldható meg. dig csak abban az esetben, ha az emlitett alapstruktúra részét képezik. Az elmúlt tiz év fejlődése nem igazolta azt az 1971 -es tervben javasolt koncepciót, Az intézményterületek jellemzője, hogy nagy kiterjedésükkel befolyá- amely a városközpont zsúfoltságát úgy igyekszik csökkenteni, hogy területét mattolják a területrendezést. Ezek a területek gyakorlatilag homogének, más lékközpontokkal bővíti. A mellékközpontnak javasolt területek továbbra is csupán funkció • zöldfelületén kivül • általában nem található rajtuk. mint intézményterületek funkcionáltak: egyoldalú funkcióik miatt nem értelmezhetők a városközpont részeként. Közülük csak a Vár emelkedik ki, mely viszonylag sokoldalú művelődési ós vendéglátási létesítményeivel a városközpont speciális ró3.1 VIZ8QÁLAT—ÉRTÉKELÉS szének tekinthető. Megjegyzendő azonban, hogy a pesti központtal nem alkot homogén egységet, attól eltérő jellegű /a Vár és a Belső-Erzsébetváros az 1971-es ÁRT-ben Budapest ós környéke 1971-es ÁRT-e térképen ábrázolta a központrendszert és azo- a városközpont területének része, egyben azonban javasolt mellékközpont isj. A kát a közintézményeket, amelyek szoros kapcsolatban állnak a főváros szerkezeté- Belső Erzsébetváros viszont nem tudott kifejlődni a főközpontot tehermentesítő vei. /Főként felsőoktatási és egészségügyi létesitmények, melyek nagy területigényük mellékközponttá, miatt a területrendezésre kihatnak/. Az 1971. óvi ÁRT rámutatott arra, hogy Budapest és környéke fejlődése a főközpont A budapesti főközpont funkciói a tervnek megfelelően fejlődtek. A vizsgálat feladatait oly mértékben növelte, hogy ezek funkciói egy részét decentralizálni kell. újra kiemeli, amit az 1971. évi ÁRT már kimutatott, hogy a központképző intézmé- Ennek érdekében hat vérosrészközpon t-ot jelölt ki. nyak térbeli elhelyezkedése túllépi az V. kerület határét, mert a Nagykörúton belüli térség egy részét is főközponti funkciók jellemzik. Az elvégzett vizsgálatok igazolják, hogy a kijelölt városrészközpontok a kívánt irányban fejlődtek. Koncepciójuk helyesnek, létrehozásuk indokoltnak bizonyult, szé- Az igazgatási intézmények többsége a főközpontban, annak V. kerü- műk azonban felülvizsgálandónak mutatkozott. Az 1971-es ÁRT-ben kijelöltek köteti részében található, mint az Országhéz, a Legfőbb Ügyészség, a Fővárosi Biróság, zül három városrészközpont azóta erőteljesen fejlődött: fc Fővárosi Főügyészség, a Fővárosi Biróság, a Fővárosi Tanács, a Pest Megyei Tanács és az ország jelenlegi 17 minisztériuma közül 13. * A Móricz Zsigmond k ö r t é ri városrész-központ a már meglévő i . üzleteivel és áruházaival, valamint vendéglátási, művelődési és egészségügyi léteAz iparcikk-kereskedelmi forgalom mintegy 50-55 %-a a főközpont- sitményeivel fejlett, összetett városrészközpontnak minősül. Jó közlekedési ban bonyolódik le. A rendelkezésre álló népesség- és munkahelyeloszlási adatok, a lehetőségei és a kerületben lévő munkahelyek nagy száma kedvező adottságot kereskedelmi forgalom adatai ós a településszociológiái vizsgálatok bizonyítják,hogy * teremtenek városközpontot tehermentesítő funkciói számára, a koncentrálódás jelenleg is túlzott mértékű, ellensúlyozása elsősorban a városrész- • Óbudán az uj üzletközpont hozta létre azt a kereskedelmi tényezőt, aközpontok feladata lenne. mely a városrész-központ funkcionálásához szükséges. Igy a mér meglévő igazgatási és művelődési létesítményekkel együtt tényleges városrész-köz- A vendéglátó s-ban kevésbé figyelhető meg ilyen jelenség. A vendéglátóhelyek pont alakult ki a III. kerületben. alapterületének kb. egyharmada található itt: a 32 budapesti szállodából 11 van a • Az Örs vezértér-i üzletközpont átadása után az uj városrészközpont városközpont területén. már részlegesen működik, teljes funkcionálásához azonban a többi központképző - elsősorban az egészségügyi és művelődési • létesitmények megépítése A művelődési intézmények nagy része, igy a főváros 25 színházából szükséges. íMMiP ■ fe .fi TO 23 L------------ i—in ------------------------------ m— ^ 5 I
