1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
39
! I I i . i > • * délkeleten a X.ker. ipari területei, AZ IPAR (1 NÉPGAZDASÁGI ÁG) ÁLLÓESZKÖZÉRTEKENEK dé(en a |x xx xx) XXM és x, kerü|et Duna-közeli ipari területei. f TERÜLETI MEGOSZLÁSA .. MTWU1 ■ _ KERÜLETENKÉNT ILLETVE TELEPULESCSOPORTONKENT .................................................... I Az iparfejlődés kezdeti korában egyes iparágak területileg tömörültek: a faipar és bőripar Újpesten, az épitőanyagipar Óbudán és Kőbányán, az élelmiszeripar a Fe- / ' fé rencvárosban, a gépipar Angyalföldön és Csepelen stb. Az ipar területi specializák, j I j "*■/'' lódása ma is felismerhető, annak ellenére, hogy az elmúlt 30 év során áttelepítések, ifofé ? l li jot , -©. ..... átszervezések, valamint elsősorban uj üzemek létrejötte utján területileg átrende\ k \ ■ ződött. /fé J féA/\ 1 / J j beisókwüutw X Az elmúlt évtizedek ipari fejlődése megkívánta megfelelő uj iparterületek kijelölőrí/ "fo ri\ sét. Ezek általában a bevezető főútvonalakhoz csatlakozóan, a főváros beépített teC ©fo j "v rületének peremén alakultak ki. A területbővítés folytatódott a fővároson kivüli te) X \ [' / S lepülésekben, elsősorban Szentendre, Dunakeszi, Budaörs és Kerepestarcsa térségéte l ! / "vC ben. ) \ jwy/ L Jfév j y—~fo 7 7" f Az 'par'" üzemi és tároló területek kategóriájába sorolt 178 különböző nagyságú CT \ fl I TO '- ff X. területegység a főváros határain belül 4800 hektárt foglal el. Ebből rendeltetósszefo J^fl/ m V fél ) rűen betelepült kereken 3000 hektár, az összes területnek mintegy 62 %-a. A to> 5 m \ fl ri© ... fo/ vábbi 1800 hektár egy része-mintegy 800 hektár-betelepítésre csak megfelelő \ V : JP-4 nfl fl előkészítés után alkalmas, mig kereken 1000 hektárt más létesitmények foglalnak J v— el. /Ilyenek: lakóházak, közintézmények, sportpályák, felhagyott bányagödrök, L W fl / _ \ f magasfeszültségű távvezeték és azok védősávjai, szórványtelkek/. JVv J | fl'J|<W x /—i 'LL / X \) /fl V • / .) /■' ..X Az ipari, valamint üzemi rendeltetésű és valóban e célra használt területekből: f|< fi I \ifLrX ; >Á-fl fayfa ( x gyáripar 1700 fl f fé. ytt raktározás 340 \l ,,4 I I , l / ©forefé / X. / a járműjavítás és tárolás 320 \ 1/ ....i te\ j \ “ / J ' v a telepszerű közművek 100 Vfl / fltó / |K>*cFt. az épitőanyagipar bányái, valamint f I V I egyéb üzemi funkciójú telepek 50 | fi-—*1 " \ \ az épitőipar telepei 320 hektárt foglalnak el. j I 9 ARDA A fővárosi 2800 ipari telephely közül 800 1.700 hektárt, továbbá 240 jelentő - sebb üzem 170 hektárt foglal el. 1760-ra tehető azon ipartelepek száma, ame - lyek a város belső kerületeiben, lakóházak közé beékelődve, sőt lakóépületeken A fő/áros területén az ipar /tehát az 1. népgazdasági ágI jelenleg kereken 2800 te- belül helyezkednek el. Külön meg kell említenünk a kategórián beiül a nyomdaülephelyen termel. Ebből közel háromszáz vidéki központú vállalat irányítása alatt zemeket, hiszen azok zömmel ugyancsak a központi városrészekben csoportosulműködik. Az egyenként háromszáz dolgozónál többet foglalkoztató mintegy 200 nak. A korábbi városrendezési szabályok ugyanis tartalmaztak vegyes /lakó-ipari/ gyárüzem között tanácsi vagy szövetkezeti üzem nem található. További 500 ü- övezeteket is. Ennek következménye lett az, hogy még ma is jelentős mennyiségű zemtelep egyenként 50-300 főt foglalkoztat, melyek fele állami /minisztériumi ipari telephely működik az ipari övezeteken kivul. Számuk a rekonstrukciók és és tanácsi/ fele pedig szövetkezeti tulajdonban van. 1800 telephely egyenként a gazdasági szervezések következtében az utóbbi tiz évben mintegy százzal csők50 főnél kevesebbet fo jlalkoztat, itt a szövetkezeti tulajdon dominál./ Az ipar- kent évente. Ez a tendencia feltehetően a jövőben is folytatódik. A környék telepüterületen a nem termelő /tehát az 1. népgazdasági ágon kivüli/ telekhelyek szá- léseiben az ipartelepítés zömében a tervgazdálkodás időszakára esik, igy nem alama többszázra tehető./ kultak ki vegyes övezetek. A megépült üzemek viszont jelentős területet elfoglaló nagylétesítmények. Az ipari, üzemi- és tároló létesitmények hat településre kon- A meglévő ipari telephelyek Budapest területén különböző rendeltetésű területe- centrálódnak. Nagyipari létesitmények épültek Százhalombattán és Szigetszentken helyezkednek el, jelentős részük a 178 kijelölt iparterületen található. Ezek miklóson, középüzemek Dunakeszin és Szentendre térségében, mig raktárbázisok közül nagyobb ipari tömörüléseket alkotnak: Budaörsön és Törökbálinton. A többi főváros-környék településben kisebb üzemek, valamint helyi kiszolgáló iparok települtek. iXfoffo;:. ' északon a XIII., a IV. és a III. kerület Duna-közeli ipari területei, 33 1 ■’ '' ___ — „
