1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

40

Í

Az iparpolitika határozatai szerint a budapesti agglomerációban uj ipari létesitmény mi szabályoknak megfelelően - védőtávolságok biztosításával - lehet csupán

csak kormányszintű döntés alapján telepíthető. Az ipari területek felhasználása fo- telepíteni, ami uj üzemek létrehozását megnehezíti;

, lyamatosan és tervszerűen történik. Az iparterületekkel összefüggő tervszerű gazdái- • az átépítendő városrészekből kiszoruló telepek száma az előirányzotthoz kékodás érdekében döntés született arra vonatkozóan is, hogy a főváros lakásépítése pest nem fog fokozódni, mivel a lakásépités tervezett módja és ütemezése kef miatt áttelepítendő üzemi létesitmények öt kijelölt budapesti ipari parkba helye- vesebb rekonstrukciót irányoz elő;

^ zendők át /Zöldpálya utcai, rákospalotai, cinkotai, Ócsai uti, nagytétényi ipari - a tervezett iparteiületre a jövőben nem kerülnek más rendeltetésű létesitméPark/. nyék;

a járműjavítás és tárolás decentralizálódik az országban, igy Budapesten és Nem került sor azonban: környékén a területigény nem növekedik aránytalanul;

a raktározás ós a szállitás területigénye - biztonsági okokból is igazolhatóan a budapesti belterületi raktárak átfogó kitelepítésére, • nem koncentrálódik a továbbiakban e térségben;

az ipari parkok teljeskörű infrastrukturális ellátására, - a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos ipari tevékenységek nem igényelnek

a környezetvédelmi előirások maradéktalan érvényesítésére. minden esetben ipari területet;

mind több ipari-üzemi létesitmény elhelyezése nem lesz szükségszerű a budapesti agglomerációban.

2.2 KONCEPCIÓ

A Budapestre koncentrálódott ipar szempontjából igen nagy jelentősége van az or- A területgazdálkodási tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Budapesten az ipari tér- szágos vállalatok stb. irodaházai megfelelő elhelyezésének. Az ipari statisztika szemelés és más üzemi tevékenységek területigényének kielégítésére a korábbi kijelölt rint a dolgozók létszámában jelentős hányadot képvisel a szellemi, /tehát nem fiziterületek lényegében elegendőnek bizonyulnak, ezért az iparterületi koncepció a kai/ állomány. A korszerű gyártmányfejlesztés, az ezzel kapcsolatos kutatás és a

budapesti agglomerációban ipari területek céljára összesen 7.500 hektár területet vele összefüggésben megvalósuló gépesített információ-rendszer tovább változtat •

irányoz elő, a következő megoszlásban: hatja ezeket az arányokat. Az irodai jellegű munkahelyek elhelyezése nagyrészt a

vállalatok eredeti ipartelepén valósul meg, de létesítményeknek egész sora a város Összes terület ebből belső területén, tehát nem ipari területen foglal helyet. /Pl. Magyar Villamossági

ha betelepült: üres: elfoglalt Művek, Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, Alumínium Tröszt, Élelmiszeripari

1 Budapest 4800 3000 800 1000 Tröszt/. Az épitőipar nem-fizikai bázisának székházai ugyancsak a város belső terűKörnyék 2700 1700 1000 • létéin helyezkednek el.

ÖSSZESEN: 7500 4700 1800 1000 Nagytávlatba ri jelentkezhetnek a mai tendenciáktól eltérő fejlemények,

amelyek uj területigénnyel léphetnek fel a termelő-eszközök intenzivebb fejlődése A 2.800 hektár betelepíthető területből 1.800 hektár az általában szokásos mérté- révén. A technológiai fejlődés növekvő területigénye - a dolgozói létszám csökkenékű ráfordításokkal /feltáró ut épitése, közművesítés, átlagos mértékű tereprende- se el|enére is • a jelenleg belátható területigény növekedését válthatja ki.

zés elvégzése után/ folyamatosan felhasználható.

Ilyen igények kielégítésére a javaslat ujabb üzemi, ipari területet jelöl meg nagy A fővárosban lévő további 1000 ha azonban csak nagy áldozatok árán használható távlatban. A térbeni elhelyezkedésnél tekintetbe veszi egyrészt, hogy a főváros hafel, mert jelentős felszíni rendezést, vagy országos távvezeték áthelyezését vagy tárain belül a lakásépitési program területigénye miatt ujabb ipari területek kijelösok ezer - bár avult- lakás bontását, esetleg sportpályák pótlását, stb. teszi szűk- lésére alig van mód, másrészt, hogy ipari területek számára legalkalmasabb terüleségessé. tek a fővárostól délre kínálkoznak. Az európai viziut-hálózat fontos útvonalába

Rajna-Majna-Duna, valamint ezzel összefüggésben a Duna-Tisza csatornát is erre Különböző elemzések összesítéséből leszűrhető, hogy az iparterületi igény az utób- az iddre m^r kiépítik. Az ipartelepítésre legalkalmasabb terület e viziut mellett

bi évtizedekben nem haladta meg évenként átlagban az 50 hektár területet. Az el- fekszik, mely az országos vasút- és autópálya hálózathoz egyaránt kapcsolható,

következendő években a beruházásokat elsősorban gépesítésre és csak kisebb mér- Ebben a térségben a közművesítés is kedvezően oldható meg.

tékben épitésre, illetve uj telepek létesítésére fogják felhasználni, ezért a területi igény további csökkenése várható.

Az ipari területigény meghatározása a következő meggondolásokra alapozható:

az egyes ipari ágazatok alig számolnak fejlesztési koncepciójukban terület- igényes uj ipari beruházások épitésével belátható távlatban; a meglévő létesitmények rekonstrukciója, amennyiben az területbővítést

igényelne, az ipari övezeteken belül, az attól eltérő rendeltetésű létesitmé- /

nyék felszámolásával végrehajtható;

az agglomerációban kijelölt vagy javasolt ipari területeken a környezetvédel1 ■ I il il 18 a

i

19

W* " m —