1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
133
j* | y "■ S ra —-------- vi ii- — ■■ ■ - ■ ! 1 [ A FEJLESZTÉS FŐBB IRÁNYAI lönböző időszakokra eshet az egyes szakágazatok terén, mégis megállapítható hogy az ezredforduló előtti évtizedben létrejönnek a főleg minőségi tipuAz ÁRT közvetlen célja és feladata, hogy a városi műszaki létesitmények fejlesztő- su fejlesztés feltételei. I , , . . , , ,ra.. . psokkenö népességszám mellett is számolni kell a főváros települési területF séhez térbeli és ágazati értelemben koordinált feltételeket, illetve lehetőségeket te- lsokkb , Mivel. mta.ki MMOT .».»dalm, *»y* kielígitéséte hivetot- növekedésével, mivel. f.ilagos /.gylöt, es WOMuOMgkt a i HH tak fej lest lésüknél a stélasen éttalm.zan jWM hasznosság és ha.ékonvság miníségi igényekkel pé,huzamosan jötvényszatü.n bővül. A települési te. fa . .... .. •... . u - ríilet növekedése azonban előreláthatóan nem lesz olyan mértékű - az előaz irányadó. Szükséges azonban mindezeket az idő dimenziójában értelmezni, hi- ru,ei . „a • , fa . u -i • 7ptes számítások szerint, • hogy egységes szerkezetet hozna létre Budapest ' ■HHBHi szén egy adott időszak anyagi, gazdasági lehetőségeinek és technikai fejlettségi ze,es ... . . -.„ja . tx. .fa, ...... • cKKAi ifaA.,„.i-a,Ai és környék települései kozott. A helyenként fellepő település-összenövések színvonalának megfelelő fejlődés konkrét kereteit kell biztosítani. Ebből következő. ........ ........ fa, fa , , . . ,xi .x. . L-fa fa.«im4n„oi,o, ellenére sem áll majd elő a tervezés távlatában az agglomerációban egy téren az ÁRT felülvizsgálatának fo elveit és szemléletét • mint követelményeket • az Biieiica 37 .fafafa. ben is • tehát nemcsak funkcionálisan - összefüggő településszerkezet. Az alábbiakban foglaljuk össze: uc" agglomerálódás a továbbiakban is önálló települések keretében folyik to - A terv a főváros jövőbeni változását, alakulását, abban a favlati szocialista vább és nem ismétlődik meg a régi Kis-Budapest és a hajdani peremtelepütársadalomkép megvalósitásának követelményrendszerét tükrözze, egyben lések térbeli integrálódása. a mai helyzetben ténylegesen jelentkező társadalmi igények térbeli kielégi- • Budapest és a környék települései között fennálló sokrétű összefüggés eltését is tegye lehetővé kerülhetetlenül indokolja e térség együttes tervezését, mivel egyes települé- Az MSZMP XII. kongresszusának határozataival összhangban a szocialista *1 funkciók vonatkozásában nyilvánvaló területi munkamegosztás áll fenn | társadalom és gazdaság fejlesztésének minőségi követelményei az ÁRT-ben és fejlődik tovább. Akorábbi feltételezésekkel szemben azonban az előze1 is érvényesüljenek, ugyanakkor a terv szemléletében az anyagi- pénzügyi te* igényszámitásokból megállapítható, hogy Budapet területi igényei nem [ eszközök hatékony felhasználása, a takarékosság szempontjainak érvénye- lépik át az igazgatási terület határait, továbbá hogy a környéki települések sitése feltétlenül tükröződjék. fejlődése nem teszi szükségessé a fennálló helyzeten lényegesen túlmenő iI , - A meglévő gazdasági és területi potenciál optimális kihasználása és növeke- gények behozatalát Budapest területére. A területi munkamegosztásban dése mellett a természeti és művi környezet egyensúlyának megvédése, az változatlanul fennmarad, de minőségileg továbbfejlődik Budapest igénye urbanizációs folyamat hátrányos kisérő jelenségeinek csökkenése szükséges. környékével szemben a zöld- és üdülőterületek valamint a környezetvéde[ • A főváros eszmei jelentőségének, épitészeti arculatának, értékeinek megőr- lem vonatkozásában, bizonyos tekintetben az üzemi területek biztositásázése és gazdagítása érvényesüljön a terv területi-ágazati elgondolásaiban. ban, a viz- és energiagazdálkodás tekintetében, továbbá fennmarad a körAz ÁRT feladata az is, hogy a középtávú népgazdasági tervekben kijelölt nyék igénye Budapesttel szemben a felsőfokú és egyes speciális középfokú konkrét fejlesztésnez alternatív területi lehetőséget biztosítson, és ezáltal az közintézmények, a közmű és a közlekedési ellátás egyes feladatai tekintetéidőben változó, formálódó követelményeknek megfeleljen. ben. A munkaerögazdálkodás terén lényegében változatlan Budapest igénye a környékkel szemben, amit a főváros egyes környéki lakossági /ellátási/ igé- Mindezek alapján kidolgozott koncepció-javaslat elvei és főbb elemei a követke- nVek kielégítésével ellensúlyoz. zőkben foglalhatók össze: ' Budapest fejlöaése jórészt a jelenlegi települési kereteken belül történik. Ezen belül azonban kibontakozik egy fejlesztési főirány, mely legjobban meg- Budapest • korábban állandóan fejlődő • népességszámának tetőzése 1980-82 felel az egész térség adottságainak és lehetőségeinek. A még rendelkezésre között, és az azt követő jelentős csökkenés a budapesti néjjességkoncentrá- álló beépítetlen területek, valamint a közlekedésnek és a közművesítés gazció mértékét és országon belüli részarányát is mérsékli. daságos lehetőségeinek figyelembevételével a Dunával nagyjából párhuzamos , • Az agglomerációs övezet gyors növekedése lelassul, és ez a növekedés már fejlesztés mutatkozott a legcélszerűbbnek. Ennek megfelelően a koncepció nem ellensúlyozza a budapesti lakossógszdm mérséklődését. Igy a budapesti a telepszerű lakásépítésre előirányzott lakóterületek 47 %-át északi, 29 %-át agglomerációnak az országon belüli aránya összességében is csökken. Ez a- déli irányban jelöli ki. Az északkeleti, keleti és délkeleti irányok csekély zonban nem jelenti Budapest szerepkörének változását, a környező térségek mértékű uj lakásépitési területet tartalmaznak, mivel a közművesítés nem vonatkozásában meglévő ellátó funkcióinak beszűkülését. oldható meg gazdaságosan, továbbá részben a közlekedési és környezetvéA népességfejlődés eddigi irányának változása először veti fel a területrende- delmi szempontok is ennek ellentmondanak. A nagyobb mértékű nyugati zés összefüggésében a fogyó lakosságszám mellett történő tervezés igényét, irányú fejlesztés topográfiai okokból nem lehetséges, annak minden következményével. • Az agglomerációs övezet jelentősen csökkenő ütemű növekedése döntően I - Csökkenő népeségszám mellett a városépítés mennyiségi igényeinek kielé- 6-8 város, illetve városias tipusu fejlődést mutató településben összpontogitése nyilvánvalóan korábban történhet meg, mint növekvő népességszám sül. Az itt előirányzott többszintes telepszerű beépítést lehetővé tevő terüesetében, és az feltételezhetően bekövetkezik az 1990-2000 közötti időszak- letek a városias fejlődés jelentős kibontakoztatását segitik. Az övezet teleti ban a fő épitési és ellátási feladatok terén /lakásépítés, alapfokú intézmény- püléseinek túlnyomó többsége azonban továbbra is - megtartva jelenlegi kaellátás stb./. A mennyiségi igények fokozatosan bekövetkező kielégítése meg- rakterét - döntően kertes-családiházas jellegű marad, teremti a minőségi változás feltételeit, a folyamat lassú átváltását egy magasabb szintű fejlődési tipus feladataira és lehetőségeire. Bár még nem rajzó- A népesség és annak élet- valamint munkafolyamataiból adódó területszükséglet lódik ki egyértelműen a prognózisokból az átváltás időpontja, illetve ez kü- változása, különösen azonban a belső strukturális változások a népesség és a mun124 ^ ' A 1 . . :S?> .»* : ^ ’ ____.'
