1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
134
^ " rera F , ■’* ^---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------.... ii ------------ , n i I kahelyek elhelyezkedésében, a közlekedés kapcsolataiban, a mennyiségi változáso- Ju és korlátozott mennyiségű üzemi létesítmény telepíthető ki. Az üzem, tekon messze túlmenően meg fogja változtatni a tervezés távlatában Budapest város- kletek nagyobb mérvű bővítésére előreláthatóan csak nagytávlatban kerülf testét de alig érinti alapvető szerkezeti rendszerét. A változás tehát távolról sem a hetsoi. . népességszám függvényében, a jelenleg, és a jövőben szükséges további városi fel - A közlekedés és annak területe, a városszerkezetet nagymértékben meghatáhasználásu területek mennyiség, viszonyában, hanem a folyamatosan változó, fej- rozzák. A vasúti és gyorsvasúti hálózat, a főútvonalak rendszere, a repülöté* lödő várostest egészében bekövetkező kisebb, belső strukturális módosulásokban ri és k,kötői területek a jelenleg ,smert bővítés, igényük alapján azonban nem 11 J nyilvánul majd meg. Ezt a folyamatot lényegében a következőkben lehet jellemez- változtatják a már k,alakult budapesti városszerkezetet, csupán tovább fej■ lesztik és gazdagítják azt. ni. Budapest lakóterületei a tervezés időtávlatában tovább bővülnek, összesen kb. 100.000 lakás építésére alkalmas lakóterületekkel. Ezáltal egy lényegében összefüggő lakótelepi beépítésű övét hoznak létre a város külső peremén, a nyugati oldalt kivéve, súlyponttal a város északi felében. Ebben az uj lakó- [ telepi gyűrűben lakik majd a főváros lakosságának csaknem a fele. A főváros népességi súlypontja valamelyest észak felé tolódik, amit involvál és követ í a közlekedési hálózat ezirányu jelentős bővitése, és a két északi /budai és pesti/ városrészközpont kiépitése. Ebben a szakaszban éri el a főváros területi | értelemben legszélsőségesebb fejlődési állapotát. A külső, lakótelepi jellegű további városépítés a mennyiségi lakásigény kieléi I 1 7 ' TO } gitése után lényegében lelassul és fokozatosan átadja helyét a területi értelemben is minőségi tipusu városfejlesztésnek /1990 után/, azaz a beépült, de el- i. avult lakóterületek rekonstrukciós átépítésének. Ez az átváltás egy ujtipusu fejlesztésbe megváltoztatja a térbeli fejlődés tendenciáját is, mert módositja a területrendezés irányait /kívülről befelé/, ugyanakkor azzal párhuzamosan megteremti a belső, elavult városrészek átfogó korszerűsítésének lehetőségét. ' • A városépítés átváltása területi értelemben és átcsapása minőségi vonatkozásban jelentős problémákat vet fel. Ezek megoldása jelentős mértékben függ a jelenlegit messze meghaladó anyagi-műszaki és szervezeti feltételek létrejöttétől. A folyamat feltehetően felszínre hoz egy "kritikus fázist", amikor az eddig gyakorolt és mindinkább uralt városfejlesztési technikák és városépitési technológiák megváltoznak és újak bevezetése válik szükségessé, azok minden ismert nehézségeivel. A vázolt fejlődés következtében Budapest külső épitési területei "besűrűsöd- nek", kompaktabbá válnak, az épületállomány mennyisége a jelenlegihez képest mintegy 30-40 %-kal megnövekszik, nagyjából azonos kiterjedésű területen. Ez a folyamat - a belső és értéket képviselő beépités megtartása mellett • jelentősen változtatja a város arculatát, "városibbá" alakítja a jelenleg * még átmeneti jellegű és gyakran megoldatlan külső főútvonalak, központok, stb. képét és mérsékli a belső és külső városrészek között még e téren is fennálló színvonalbeli különbséget. A zöldterületek nagymérvű fejlesztése ugyanakkor a város egészét "lazítani" fogja és a pesti oldalon is a területi kiegyenli. tődés irányába fog hatni. Budapest fejlődése ebben az értelemben a kollektív jellegű beépitési, területfelhasználási típusok felé irányul. A: individuális beépítések /elsősorban családiházak/ csökkenő arányban ugyan, de a főváros lakóterületeinek jelentős I | részét fogják képezni, korszerűbb formában és a növekvő társadalmi és egyéni igényekkel jobb összhangban. Az ipari területek belső átstrukturálódása mellett is fel fog lépni uj területek i kialakításának igénye: részben rekonstrukciók miatt üzemek áthelyezése, rész- ben uj üzemek létesitése válik szükségessé. Ezek elhelyezésére elsősorban a fejlesztés fő irányában, illetve • környezetre nem ártalmas iparterületek esetében - a lakóterületek közelében vagy a közlekedésileg különösen előnyös helyeken kerülhet sor. A környéki településekre csak meghatározott funkcióiM ........................... 125 L.
