1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
132
• ! * \ rendjével is igazolható, amely jelenleg az ország egészének 17 %-a. Az 1971-es ÁRT-ben szereplő műemléki jelentőségű területként védettA közvetlen energiafelhasználás ágazatonkénti megoszlásában 49.5 %-a a tér- séget élvező együttesek meghatározása elégségesnek bizonyult, kivéve a Belvárost, melöi ágakra, 50,5 %-a mái most a kommunális és lakossági fogyasztókra jut, melynek-épitészeti és városképi értékei érvényre juttatása érdekében-műemléki je • ami igazolja, hogy a térségben inkább a kevéssé energiaigényes iparok tele • lentöségű területté nyilvánítása indokolt, pültek, és maradnak meg. r • A vizsgálat kimutatta, hogy a közvetlen felhasználásnak a legnagyobb hánya- Több együttest, melynek értékei ugyan nem teszik lehetővé a műemléki jelentösédát, 70 %-át - beleértve az üzemanyag felhasználást is • a hőellátás igényli, cél- gü területté nyilvánítást, de elemei a városfejlődés, a városkép folyamaszerű ezért a hőellátásra összpontosítani a figyelmet. tosságának hordozói, a hivatalos műemlék-jegyzékben szereplő kategóriákon kivüA höigényeket jelenleg túlnyomórészt - 73 %-ban • szénhidrogén energiahor- |j, de hatósági védelemben kellene részesíteni. Ilyen együttes például a budai Dunadozó elégíti ki, sőt ezen belül az erőmű, fűtőmű és ipari kazántelepek tüze- part, a Rottenbiller utca, a Mártírok útja épületsorai, illetve egyes föváros-környélöanyagai 90 %-ban ezek, ami túlzottan nagy hányad, különösen a földgáz ki településmagok. 63 %-os részaránya. Kiváltásuk hazai olcsóbb energiahordozóra /szén, atomenergia/ alapvető érdek a jövőben. Az 1971-es ÁRT-ben nem kapott hangot, de a városfejlődés kialakította a vonzó Az energiaellátottságot tekintve Budapest helyzete ma az országos átlag fe- városi környezet éltető hálózatának tekinthető gyalogosutca-rendszer első elemeit, lett, az agglomerációé pedig jóval alatta van: a korszerű vezetékes höellá- melyek a városképet formáló tényezőkké váltak, mint a Kigyó utca, vagy azt ujfajtásban /távhő. városi gáz, földgáz, termikus villamosenergia/ részesül a fövá- ta, meglepetésszerü hatásokkal is gazdagították, mint a metró Kálvin téri aluljáró rosban a lakások 52 %-a fűtésre, 65 %-a használati melegvíz készítésre, 84 % térrendszere, konyhai célokra, az agglomerációban ezek az értékekre rendre: 9,6 %, 34 % ill. 21 %, itt az elterjedt a konyhai PB-felhasználás pótolja a vezetékes gázellátást. A távfűtött lakótelepek eddig /szükségtelenül/ konyhai gázellátásban is részesültek /3 energiahordozó!/ más térségek hátrányára. Az energiaellátási lehetőségeket behatárolja ma a kisfeszültségű hálózatokon a zárolt körzetek .tagy aránya, ami Budapesten 10,9 %-os, az agglomerációban 13.4 %-os, ezen belül 15 településben 16 % feletti. A városi-gáz fogyasztók program szerinti átállítását földgázra hátráltatja a hálózatok elavultsága, a mintegy 2000 km rekonstrukció-igénye. Az agglomerációban az urbanizáció fokozódásának következtében az ártalmak elsősorban a főváros területén jelentkeztek a legösszetettebben. A károk mértéke meg nem teljesen feltárt. A környezetvédelem elemei, a föld - főként felszíni termőréteg - az építkezések és a helytelen gazdálkodás következtében szennyeződik, a felszíni és a felszín alatti vizek részben a csatornázatlanság, részben a megfelelő szennyviztisztitás hiányában, a helytelen hulladéklerakás, a mezőgazdaság országos átlagnál magasabb vegyszer felhasználása miatt szennyeződik. A Duna szennyezettsége miatt az agglomeráció területén a viz fürdésre, vi- zisportolásra, kommunális ellátásra nem alkalmas. A viz minőség romlása nehezíti a megfelelő minőségű ivóviz előállítását. A levegő szennyezettsége főképpen Pesten, Csepel-sziget északi területén, Százhalombatta térségében jelentős. Az elmult időszakban a korszerű fűtés, az energiahordozók összetételében bekövetkezett előnyös változásokat a növekvő gépjárműforgalom szennyezése módositja. Az élővilág /elsősorban a növényállomány/ építkezések, a különböző emberi tevékenység, valamint a levegő, a viz, a talaj szennyeződésének következtében pusztul, degradálódik. Ott, ahol korábban többszáz féle növény élt, a nagyüzemi gazdálkodás egy-egy növényfajtát termeszt. Az elszegényedést némileg ellensúlyozza a parkok, kertek gazdagabb növényállománya. Az eredeti állatvilágnak kis számú városkedvelő fajtái maradtak meg. A háziállattartás /főként kutyatartás/ terjed. A t á j felszine, kiimája szintén változik. Ezek közül elsősorban a kellemetlen összhatású városi kiima terjedése, a főváros természetes átszellözésének lassú romlása érdemel említést. A hulladék -ok mennyisége fokozatosan nő, térfogatsúlya csökken. A hulladékok - amelyeknek csak egy része kerül szakvállalatok . / . gondozásába - újrahasznosítása megoldatlan. 123 ||gjg| tL I------------------------------------------------------------------------------------PIP 1^ 1 ■ ■ OT -W * ' F" —F— 1 1 m ^ '» i i i i i i u . i . i—' ' I
