1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
131
^fir^f'MissgBaí^^ —------------ ---- --® M * ' "-- ot, ........ I I ' ~------------- 1 I ‘ Az agglomeráció lakosságának üdülőterületei csak részben he' lyezkednek el a vizsgált térségben. A térségben a korábbi üdülőterületek egy része t lakó, vagy vegyes lakó-üdülőterületté vált. Ezért a területek minősítése esetenként A főváros vízellátását kb. 90 %-ban a Duna partjaira telepitett parproblematikus. A zártkertek üdülőterületté való átalakulása folyamatban van. Az tiszűresű kutak, 10 %-ban felszíni vizmü szolgálja. A szolgáltatott vízmennyiség fefc üdülőterületek infrastrukturális ellátása nem kielégítő. Hiányos /elsősorban a felső- lét a lakosság fogyasztja. /Az ipari vízigények egy csekély részét három ipari vizmü fokú/ közösségi, rekreációs létesitményrendszer. fedezi/. A vezetékes ivóvízzel ellátott fővárosi népesség aránya 95 %. Kilenc környéki települést a Fővárosi Vízművek lát el ivóvízzel, a többi települést egy regionális, Idegenforgalmi kínálatunkban az elmult időszakban a szállásférőhelyhiány okozott és több térségi rendszer, valamint egyedi vízművek szolgálják, tulnyomórészben közproblémát, ezen belül főként az olcsóbb szállodai és campingférőhelyek hiányoz- kifolyós megoldással. Az ellátottság aránya 64 %. A fővárosban a vízellátás biztontak ságához szükséges tározótér elégtelensége /21 %/ és az elavult berendezések felujitása terén fennálló elmaradás, a környéki településekben az ellátottság kedvezőtlen aránya okoz gondot. A zöldfelület /növénnyel fedett: mezőgazdasági kert és egyéb területek/ mennyisége az urbanizáció hatására folyamatosan csökken. Becslés szerint viszont az igénybevett zöldfelületeknek mintegy 25-30 %-a, mint közcélú terület, A Budapesti agglomeráció közmüvei közül a legelmaradottabb a c s a t o r magasabb használati értékkel /lakótelepi kertek stb© visszatérül. A térség növény- "árás és szennyviztisztitás. A főváros lakásainak 76.4 %-a van közcsatornáfedettségét a vizsgálat teljesen feltárni nem tudta. A közkertek, közparkok folya- ba kötve, a szárazidei szennyvizeknek mindössze 6 %-a kerül biológiailag is tisztitmatos növekedése mellett az erdők telepítése csak az utóbbi években vált va a Dunába. Súlyos az elmaradás az elavult csatornahálózat /300 km/ és a gépészefolyamatosabbá. A közkert-, közpark, erdők területi megoszlása aránytalan, a bel- ti berendezések felujitása terén is, A környék 43 települése közül csupán 15-nek sö városi területeken kevés a klimajavitó növényzet. A főváros és a környék terüle- van szennyvízcsatornája, illetve szennyviztisztitó telepe, a közcsatornával ellátott tán működő 14 jelentős mezőgazdasági termelőszövetkezet or- lakások aránya mindössze 13 %. szágos átlagtól eltérő termelési szerkezetére jellemző, hogy az összes tevékenységük üzemi termelési értékének 3/4 része az alaptevékenységen kivüli tevékenység- Ezidőszerint a fővárosban épül a Palota szigeti szennyviztisztitótelep I. üteme, bőből származik vitik a dé,'Pesti telePet- Szennyviztisztitó épül Érden, Budaörsön és Dunakeszin, bővítik a szentendrei regionális telepet. A fővárosban 10 gyógy-, 6 strand- és 21 idényfürdő működik, ezek évente átlag 8 A főváros és környéke úthálózatának alapvető fogyatékoságai: millió vendéget fogadnak. A fürdők kivétel nélkül túlzsúfoltak, műszaki a Duna-hidak aránytalan eloszlása és elégtelensége, a sugaras főutakra nagyjából me- állapotuk /a legutóbbi években épített, vagy felújított 5 egységet kivéve/ igen rossz, rőleges harántirányu összeköttetések hiánya, a főutak peremkerületi szakaszainak helyenként elfogadhatatlan. Az agglomerációs övezetben csupán 2 településben műelégtelen szélessége, a forgalmas szintbeni vasúti keresztezések még mindig nagy ködik strandfürdő, további 2 helyen tófürdő, holott a Duna vizének szennyezettsészáma, a környéken a balesetveszélyes átkelési szakaszok sorozata, a peremkerületi 9e miatt az igények itt is rohamosan növekednek, ós környéki alsórendű úthálózat kiépitetlensége. Vasúti közlekedésünkben az állomások és megállóhelyek túlnyomó többsé- A vízrendezés érdekében a fővárosban, de különösen a környéken • a Régének korszerűtlensége, a különféle jellegű vonatok vegyes közlekedése, nagyfor- kospatakot kivéve • minden nyilt vízfolyás rendezésre szorul. Budapesten a csatorgalmu irányok szintbeni keresztezései, a kedvezőtlen elrendezésű és csak alacsony názatlan területeken lévő szakaszok, a környéken főleg a belterületi szakaszok elfokon gépesített rendezőpályaudvarok okozzák a legtöbb nehézséget. hanyagoltak. Csatornázottság híján a fővárosban ezidőszerint még mindig 42 lefolyástalan mélyterületet tartanak nyilván 27,4 km2 kiterjedésben, ezekből számos A metróhálózat ópitóse még nem érte utói a város területi nőve- terület van lakásépítésre előirányozva, kedésének ütemét ezért az agglomeráció lakossága ma még aránytalanul sok időt kényszerül rendszeres helyváltoztatásaira forditani. A hév-állomások és megálló helyek többsége korszerűtlen, a csepeli és ráckevei vonal nem kapcsolódik a metró- A dunai á r v i z v é d e I m e t nyújtó, összesen 91.8 km hosszú elsőrenhálózathoz. Az agglomeráció tömegközlekedését egységbe ötvöző, az egyenlő el- dű ,övédvonal 50 *+ az előirt kiépitettségű, 44 %-a magasság - illetve keresztmetbánás elvét érvényre juttató, a településfejlesztés szempontjaival is összehangolt kor- SZet ’ hiánV°s. 6 %-ának koronaszintje a mértékadó árvizszintet sem éri el. szerű viteldíjrendszer hiányzik. A viziszállitás lehetőségei sem az áru-sem a személyforgalomban Az ener9iagazdálkodás és ellátás -ról múlt és nincsenek kihasználva, res^usedése az összforgalomból jelentéktelen.- A Ferihegyi a íelen elemzése alapján az alábbi, a jövőt is befolyásoló megállapitások tehetők: repülőtér korszerüsitése megkezdődött. Budapest és környékének súlya közvetlen energiafelhasználásának nagyság8 Aí 122
