1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
130
I I l ■ I '".'fi építőipari tevékenység üzemi területeire, amelyek eyyenként 2000 m^-nól nagyobb i kiterjedésű területet foglalnak el. Célja az, hogy az - ÁRT szempontjából - ipari létesitmények területfelhasználasát a jelenlegi állapotnak megfelelően tükrözze, füg- ( getlenül attól, hogy azok a korábbi /1971 / ÁRT szempontjából ipari övezetben I D- ÖSSZEFOGLALÓ vagy más övezetekben vannak. Ilymódon az összes 5269 ha területből, 3526 ha . Ii v ■ I fi fi / • ipari terület van a főváros területén, 1743 ha a kornyék településeiben. Buda. . , , _ . _ „ pesten az ipari övezetbe sorolt területnek 62 %-ót az ipari üzemek, mig a többi 1. A VIZSGÁLAT ÉRTÉKELÉSE területet az egyéb funkciójú telephelyek foglalják el. Zömmel a kornyéken találhatók az uj telepítésű nagy területigényű üzemek. Budapest mai I a k 6 t e r ü I e t e i n e k zöme alacsony beépítésű. A tomo. A fövaros terü,etén a termeiö ipar telephelyeinek nagy száma egyenként 50 főnél városias lakóterületek egyrészt a város központi magja és pesti illetve budai belső kevesebbet foglalkoztat, melyek ,avarészt lakóterületeken belül vannak Ezek városrészek területei, másrészt a felszabadulás után épült nagy sűrűségű lakóne- száma a főváros lakásépítése miatt folyamatosan csökkent, pótlásuk az ipari párgyedek alkotják. Afaza városias lakóterületekhez tartoznak a budai hegyvidék ma- kokbgn t(mént ^ egyéb funkc,óju te,ephe,Vek jobbára a kornyék települégas lakóértékű és társasházas területe, valamint a peremkerületeknek családiházas be- sciben helyezkedtek el építésű területei. Az ipari célra kijelölt területek elegendőnek bizonyultak, felhasználásuk tervsze- A város-szerkezet kritikus elemei a pesti belső városrészek Nagykörúton kivüli la- rüen be,elépítésük folyamatosan történt. A környezetüket nem zavaró telephelyek kóterületei, az iparral vegyes átmeneti területek és a családiházas városrészek, me- lakóterületen is tovább fejlődtek, j lyekben a lakásállomány jelentős része komfort nélküli. Ezen területek többségén a* elmult időszakban mind használati, mind műszaki szempontból jelentős állagrom- Nem kerülhetett sor azonban a budapest, belterület, raktárak teljes kitelepítésére, lás következett be. Ennek okai a lakóépületek felújításának a szükségestől elma- „ |parj parkok előirányzott infrastruktúrával való ellátására. Az üzemek is csak radt üteme, infrastrukturális hiányosságok, környezeti ártalmakat okozó ipar, ü- réwben teUek eleget a kornyeZetvédelm, előírásoknak, zemek közelsége,a környezet állandó romlása, illetőleg régóta fennálló épitési ti lalmak. Legjobb a lakásállomány a komfortfokozat és a lakásösszetétel szempontjából a társasházas területeken és az uj lakónegyedekben. I n t é z m é n y t e r ü I e t e k . k ö z p o n t o k : A központrendszer vonatkozásában a vizsgálat megállapította, hogy a fejlődés • lényegét te- Az elmult 30 év lakásépítése a lakóterületek szerkezetén belüli különbségek foko kmtve kQvette az ig?1 ^ ÁRT ben megfogalmazott decentralizálás, törekvésezása irányában hatott: közvetlen módon a lakásberuházások lakótelepekre és tár- ket Az uj kozpQntképzö kozin,ézmények létesítése a kijelölt városrészközpontoksasházas területekre történő koncentrálásával, közvetve pedig a fejlesztési eszko- ba kpncentrálódott és ,gy ezek kü,onbozö szinvonalon funkciójukat már képezök más területekről történő elvonásával. sek e||^tn| A vizsgálat ugyanakkor bebizonyította azt is, hogy a város fejlődése, a városrész rekonstrukciók hatása három kerületi kozpontot/Köbánya, Pesterzsébet Az elmult időszakra a t.mör városias beépítésű lakóterületek jelentős növekedése és c$epe, kozpontja/ fokozatosan a városrész központok színvonalára emel. Ezzel volt jellemző egyrészt a creládiházas területek, másrészt az üres, illetve korábban az utóbbjgk számg ki|encfe nfi ^ hatásu|< az egéjz fövárosrg vglgmjnt gz ggg|omg fi fi. mezőgazdasági hasznosítású területek rovására. ráció nagy részére kiterjed. A főközpont közintézményeinek túlsúlya azonban még mindig túlzott mértékű, amit az ellátás és az igények térbeli megoszlásának Az utóbbi 20 év lakástelepités e elsősorban beépítetlen, üres te- „ .. _ , . , . . ,. . . , . ... ., .... ... k l:; nagyobb összhangja érdekében a városrész-kozpontok további fejlesztésével szűkrületeken, másrészt a peremkerületek központja körüli családiházas területek i • . .. ... , ........................ .. 1 seges ellensúlyozni. Ugyancsak lényeges decentralizáló szerepe lehet a telepulésgénybevételével történt. Ezenkívül a Józsefvárosban meginuult a belső városrészek ______.. - . . . • u ,, . i . csoport-kozpontoknak is, azonban ezek - a szentendrei kivételével • alig fűnkrekonstrukciója. Magánépitkezés céljaira főként a budai hegyvidék társasházas és • , .... . , . . . ... . . ... 5,7 cionálnak. Egyes települések, melyeket az 1971-es terv is ide sorol, még a központ a peremkerületek családiházas területei kerültek felhasználásra. , . . . „ , „ , . , ,, kialakulásának előfeltételeivel sem rendelkeznek. Ilyenek Pilisvorosvár és Vecsés. A városszerkezet fejlődése tehát a központrendszer módosulását is maga után von- A környéken a lakóterületek döntő többsége családiházas beépítésű, az összes la- • „ . , . . - .... ... . . , , . . . ('HK/ J * H ja, és ez a folyamat a kozpontrendszer további változásának lehetőségére utal. kóterületnek csak igen kis hányada tömör városias. Az elavult lakásállomány nagy része a történeti településmagokban összpontosul. . ... .. , . „ . .. . . .. . .. ... . . A teruletigényes közintézmények vonatkozásában a vizsgálat megállapítja, hogy az elmult tiz évben lényeges változás nem következett be, a kijelölt tartalékterületek Az elmult időszakra az agglomerációs gyűrűben a nagyrészben extenziv lakótelep. közü| csgk g ^ ^ Kórház tgrü|ete 6pü|t bg g tgrvnek megfele|öen g többj épités és a családiházas magánépitkezés volt a jellemző. . . , . . .... fi. » ■ I részben üresen maradt, részben mint lakóterület beépült. Ezeket a területeket már az 1976-os öv.tzeti terv átsorolta a megfelelő övezetekbe. Az agglomerációban a Pest megyei Kórház jelent uj intézményterületet. Az ipar vizsgálata kiterjedt, a termelő tevékenységet folytató üzemekre, a raktározási tevékenységre, a bányászat felszínen megjelenő részére, valamint az mm I Mio 121 '0 ra ----------------------------------------ra?------------'OT- OT—-----------OT— ■ r- ' - ■'1 1 11 " _ ■
