1980. augusztus 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
ír- i tt Az átlagos szállítási távolság közúton 18, vasúton 29 km. A szállított árumennyiség 36%-át közhasznú, 17%-át célfuvarozó vállalatok, 47%-át közületek fuvarozták. A monocentrikus városszerkezet miatt a Belváros és a környező kerületek kiskereskedelmi szállításai az összes budapesti szállitás felét teszik ki. A raktárakhoz kapcsolódó forgalom területi elosztásánál a helyzet valamivel kedvezőbb, azonban a belső városrészekben - elsősorban a Belvárosban - működő raktárak a megközelités és a rakodás szempontjából komoly gondot okoznak. A belvárosi a budapesti összes raktárkészlet értékének 10%-át teszi ki. A belvárosi raktárak forgalmának kb. 90%-a területtől "idegen", a forgalmat nem itt kellene lebonyolítani. A szállított termékek 2/3 részét az ipari, épitőipari és bányászati termékek teszik ki, a fennmaradó 1/3 rész felét az élelmiszeripari termékek, a másik felét pedig egyéb áruk alkotják. Az agglomeráció területén található vasútállomások forgalma évente 5,6 millió tonna, a kikötői forgalom 5,7 millió tonna. A legnagyobb forgalmú állomások: Rákosrendező, Angyalföld, Du- na-part, Nyugati pu., Kőbánya-hizlaló, Budafok-Háros. ; A BKV villamosvasúti és hév-hálózatán évente 1,5 millió tonna árut szállít 13,7 millió tonnakilométer teljesítésével. A szentendrei, a gödöllői és a ráckevei hév-vonalakon kivül az újpesti es a kőbányai villamosvasúti vonalszakaszon van jelentősebb teherszállítás. A növekvő tömegközlekedési igények miatt f azonban a szállítási teljesítmények jelentős csökkentésével kell számolnunk a BKV hálózatán. I A közúti teherszállitók az úthálózatot differenciáltan veszik igénybe. Ennek okai:- forgalomtechnikai intézkedésekkel az átmenő teherforgalmat a belső területekről kitiltották, a kamionok és a Budapesten átmenő nehéz-teherforgalom számára külön hálózatot jelöltek ki, Wm ■ ■ ~ 1 K ■
