1980. augusztus 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
23
f - 13 - a nagy tömegű áruszállításokhoz az úthálózatnak az ipari és a raktározási területek közötti kiemelt szakaszait veszik igénybe /bevezető, sugárirányú útvonalak, Hungária krt. stb./. A keresztmetszeti forgalomszámlálások eredményei azt mutatták, hogy a teherszállításokhoz igénybe vett útvonalak egységjár- müben kifejezett forgalmi terhelésének 50%-át a tehergépjár- mü-forgalom foglalja le. A belső területen, ahol nincs átmenő forgalom, a teherforgalom aránya 10-20%. A közlekedési hálózat forgalmi jellemzői A közlekedési hálózatot terhelő forgalom nagyságának jellemzéséhez a rendszeres jármű-, illetve utasszámlálás, valamint az 1974-75. évi forgalomfelvétel adatai adnak támnontot. A csúcs- forgalomban a tömegközlekedési és közúti gerincvonalak túlnyomó többsége telítődött. A közúthálózaton az elérhető utazási sebesség csúcsórában a kisebb kihasználtságu útvonalakon4o-50 km/h között van, nagy , forgalmú útvonalakon az átlag 20-30 km/h, a városközpont telitett útvonalain sok esetben 5-10 km/h-nál magasabb értéket nem lehet elérni. k A fővárosi tömegközlekedési hálózaton az átlagos utazási se- t besség kb. 15-20 km/h, a metró és a hév vonalain 30-33 km/h /az 1-es metróvonalon 25 km/h/, villamoson és trolibuszon 15-18 km/h, autóbuszon 20-22 km/h. a csucsorai követési időköz a metró vonalain 1,7-2,5 perc, a hév vonalain 5-6 perc, felszini tömegközlekedési gerincvonalakon 1-3 perc. A környéki települések és a főváros közötti vasútvonalakon 28-62 km/h, a hév-vonalakon 31-34 km/h, az autóbuszvonalakon 16-50 km/h az utazási sebesség. tL—te 1 m'• ■ i \ te", Yiiíp^ © 0©^"^ 1 1 ™
