1980. augusztus 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
21
í*—'!' " i -11 Az 1966. évi forgalomszámlálás adataival összehasonlítva kitűnik a belterület forgalmi súlyának relativ csökkenése és a külső kerületek forgalmának relativ növekedése. Ennek oka, hogy az elmúlt évtizedben a külső kerületekben nagyszabású lakásépités folyt. A fővárosba naponta érkező 310 000 utas 81%-a tömegközlekedési, 19%-a egyéni közlekedési eszközt használ. A külső eredetű tömegközlekedés egyirányú forgalom-megoszlása eszközfajták szerint : BKV 33% Volán 14% MÁV 53% 100% A reggeli csúcsidőszakokban, 5-9 óra között az egész napi egyirányú forgalomnak közel 50%-a érkezik a fővárosba. Az 1970. évihez hasonlítva a fővárosba érkezők száma stagnált, a közlekedési eszközök aránya változott. Az egyéni közlekedés aránya 12,6%-ról 19%-ra emelkedett 1970-75 között. A MÁV részesedése 7%-kal csökkent, ennek megfelelően nőtt a Volán részesedése 2%-kal, a BKV-hévé, illetve az autóbuszközlekedcsé 4%-kal. A fővárosi úthálózaton 1975-ben az összes személygépjármű-forgalom az 1963. évinek 3,83-szorosa, a tehergépjármü-forgalom 1,97-szerese volt. A teljes közúti forgalom növekedése 2,85. A városhatáron áthaladó kétirányú forgalom az 1963. évinek 4,0-szeresére, az átmenő forgalom 5,3-szorosára nőtt 1975-re. A teherforgalom alakulása A budapesti agglomeráció áruszállítási forgalma évi 150 millió tonna volt 1977-ben. Ennek 7%-a vizi utón, 65%-a közúton, 28%-a vasúton bonyolódott le. \ 7 _ I
