1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
41
I ~i lembe. Ez is mintegy 30%—kai haladja meg az V. ötéves tervi várható (mintegy 165-170 milliárd Ft) teljesítést. A következő középtávú tervidőszakban tehát a fővárosban az építési igények az eddiginél lassúbb ütemben növekednek, a népgazdasági átlagot és a kielégíthetőség szintjét azonban várhatóan jelentősen meghaladják. A jelenlegi számítások szerint a VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőipar termelése évente mintegy 2-3%-kal növelhető. A fővárosban az építési feladatok összpontosulása, a lakásépítés feltétlen szükséges üteme, a kommunális- közösségi ellátás javításának feszítő igénye, a felhalmozódott épületfelújítási elmaradások, az országos átlagnál lényegesen nagyobb termelésnövekedést indokolnak. Ennek biztosításához szükséges, hogy a kapacitások szervezett területi átcsoportosítása keretében a nem budapesti székhelyű szervezetek az eddiginél nagyobb mértékben vegyenek részt a fővárosi építési feladatok végrehajtásában. A VI. ötéves tervidőszak első felében az építési igények rangsorolásával is elő kell segíteni a népgazdaság, ill. a főváros számára fontos beruházások eddiginél ütemesebb megvalósítását. Ennek megfelelően elsőbbséget kell biztosítani az állami nagyberuházások, az export árualapot növelő beruházások, a komplex lakásépítési feladatok, valamint a lakóház és kommunális jellegű közintézmények fenntartási építési szükségletei kielégítésének, az egészségügyi, oktatási, kultúrális jellegű beruházások megvalósításának. A budapesti - elsődlegesen a tanácsi építési igények - kielégítésének egyensúlyba kell jutni a főváros térségében és a vidékről számításba vehető kapacitásokkal, a rendelkezésre álló és á reális fejlesztéssel biztosítható műszaki-technikai bázisokkal. Ennek elősegítése érdekében országosan és Budapesten is törekedni kell új, racionálisabb munkamegosztás kialakítására. Szükséges, hogy az ÉVM vállalatok az állami komplex lakásépítés mellett a telepszerű magánerős többszintes lakásépítést is vállalják magukra, a tanácsi vállalatok és építőipari szövetkezetek zönunel a fenntartási, felújítási és rekonstrukciós feladatokat végezzék. A hosszútávra is általánosan érvényes visszafogott beruházási lehetőségek, azon belül a nem termelő ágazatok fejlesztésére előirányozható népgazdasági eszközök növelésének korlátozottsága, országos stagnálása mellett is a fővárosban az ipari és városfejlesztési beruházások a VI. és Vll. ötéves tervciklusokban értékben de naturálisán is várhatóan növekednek. A növekedés mértéke azonban ma még nem pontosítható. Az építési kapacitások és igények számszaki mérlegszerű egybevetése ezért csak 1980. év végére végezhető el. Az építőipari igények és kapacitások összehangolásának legfontosabb elvi elgondolásai azonban ennek hiányában is megfogalmazhatók. Nevezetesen: A mennyiségi lakáshiány további mérséklése érdekében a tömeges komplex lakásépítést dinamikusan tovább kell folytatni. Társadalompolitikai cél, hogy a kapcsolódó létesítmények a lakásokkal egyidőben épüljenek meg. A lakóházak felújítása és fenntartása terén cél a korábbi felújítási elmaradások fokozatos felszámolása, az újabb elmaradások keletkezésének megakadályozása. A közműellátás terén a VI. ötéves tervidőszakban már nagyobb mértékben kell számolni a tömegesen jelentkező , hálózatfelújítási igényekkel. A másik nagy feladat az új városrészek kommunális ellátásának biztosítása. A közlekedés területén jelentkező mélyépítőipari kapacitást továbbra is a tömegközlekedés fejlesztésére szükséges koncentrálni. A kereskedelmi hálózat VI. ötéves tervidőszaki várható igényét azonos nagyságrendűnek lehet tekinteni az V. ötéves tervidőszakiéval. A megvalósítás előreláthatólag az eddiginél is inkább a nagy létesítményekre (áruházak, bevásárlóközpontok) koncentrálódik. Fokozódó építési igényt jelent a kereskedelmi létesítmények felújítása. Egyre nagyobb arányban merül fel a szállodahálózatban és a raktárhálózatban a felújítási igény. Az egészségügyi létesítmények és az alap, valamint középfokú oktatási intézmények beruházási és felújítási igénye kiemelt fontosságú. A hosszútávon várható feszültségekre való tekintettel az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a területi építőipari ágazatok irányítási feladatainak keretében az építőipari kapacitás-gazdálkodásra. így a terület építési szükségleteinek és a kapacitások leterhelésének folyamatos elemzésére, a főváros és az agglomeráció építési mérlegének kidolgozására, aktualizálására, a keresletalakulás és a kapacitásfejlesztés befolyásolására. Ü. 1—^— ^
