1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
42
F ’ 11 ■tó,“w 3. MEZŐGAZDASÁG A főváros és az agglomerációs övezet mezőgazdasági tevékenysége 47 ezer hektár területre terjed ki, amelynek közel 90%-án folytatnak mezőgazdasági termelést. A művelési ágak szerkezetére a szántó és kert, valamint gyümölcsös országos átlagnál magasabb aránya a jellemző. A földterületek minősége gyengébb mint a megyei átlag. Egy hektár mezőgazdasági területre jutó állóeszköz érték azonban kétszerese a Pest megyei termelőszövetkezetek átlagának. A főváros és az övezet területén 14 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik. A szövetkezetek termelési szerkezete jelentősen eltér az országostól, összes tevékenységük üzemi termelési értékének 3/4 része - az országos 1/4 résszel szemben - alaptevékenységen kívüli tevékenységből származik. A mezőgazdasági alaptevékenység üzemi termelési értékéből a növénytermelés több mint 56%-kal részesedik, míg az állattenyésztés csak 31%-os részarányt képvisel. A szántóterületen belül kisebb arányt képviselnek a kalászos gabonafélék, a kukorica, valamint az ipari növények, míg a zöldségfélék, valamint a szarvasmarha tartásához szükséges takarmányok részaránya núnd a megyei, mind az országos részarányt meghaladja. Ezek a különbségek jól utalnak az övezet városellátó jellegére. Az ország gyümölcsös területének 10%-a található Pest megyében. A munkaerő jelentős részét nem a mezőgazdasági tevékenységen, hanem az alaptevékenységen kívüli munkakörökben foglalkoztatják. Az övezet gazdaságaiban ledolgozott munkaidőnek több mint a felét alaptevékenységen kívüli munkavégzésre fordítják, míg országosan ez az arány a 20%-ot sem éri el. Budapesten távlatilag - városfejlesztési okokból - csökken a mezőgazdasági terület és egyben - hatékonyabb területhasznosítás ellenére — a mezőgazdasági jellegű termelés is. Az övezetben a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztésének továbbra is alapvetően a jobb városellátást kell elősegítenie, ezért az ezt biztosító növénytermesztés (zöldség, gyümölcs, stb.) és állattenyésztő ágazati tevékenyséfpk fejlesztése a fő célkitűzés. A prognózisok szerint az agglomerációs övezetben a gabonafélék vetésterülete hosszútávon csökken, ugyanakkor a zöldség és takarmánynövények vetésterülete bővül. A zöldségtermelésben alapvetően a nehezen szállítható termékek termelése fokozódik, ezért az intenzív zöldségtermelés került előtérbe. Az állattenyésztés fejlesztése a takarmányellátás nehézségei miatt nem biztosítható. A lakosság ellátása szempontjából azonban mindenképpen indokolt a már meglévő és üzemelő telepek fenntartása A térségben az eddig - főként az építőipari kapacitások és szolgáltatási tevékenységek tekintetében - jelentékeny kiegészítő melléküzemági termelésnek hosszútávon jelenlegi mértékű fennmaradásával kell számolni. A Főváros álláspontja: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek létszámának szintentartása vitatható, mivel a mezőgazdasági tevékenységet végzők létszámának és arányának abszolút mértékű csökkenését nem ellensúlyozhatja a mellékés segédüzemágakban foglalkoztatottak létszámának növelése. I A tsz-eknek elsősorban a főváros és az övezet napi élelmiszerrel való ellátását szükséges biztosítani. Fest megye álláspontja: A főváros környéke termelőszövetkezeteinek nagy részében gazdálkodásuk biztonságosabbá f tétele érdekében továbbra is szükség van a melléküzemági tevékenységre, ezzel a központi szervek is egyetértenek. GL 26
