1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
40
rr i i Az ipar fejlődése távlati tendenciáinak és követelményeinek összefoglalása ' Az intenzív és szelektív iparfejlesztés általános követelményrendszerének megfelelően Budapest és az övezet az ország ipari termelésén belüli részaránya hosszútávon is lényegében a jelenlegi - Budapest 28-30, övezet 3-4% - szinten stabilizálódik. A térségre előzetesen kidolgozott szelektív-intenzív iparfejlesztési célkitűzések és az ágazati programok megvalósulásával a fővárosban települt ipar termelési szerkezetében növekszik a gépipar, a vegyipar és a villamos- energiaipar súlya, míg a könnyűipar és az élelmiszeripar részaránya folyamatosan csökken. Kizárólag azoknak az iparágaknak a fejlesztését indokolt elősegíteni, amelyek kötöttségük miatt e térségben fejleszthetők a leghatékonyabban. A termelési szerkezet korszerűsítésével egyidejűleg biztosítani kell, hogy , - a térség iparában a termelékenység emelkedésének üteme haladja meg a termelés növekedését,- a termelékenység növekedési üteme a dinamikusan fejlesztendő ágazatokban, termékcsoportokban, tevékenységi körökben lényegesen nagyobb legyen az országos átlagnál,- a termékszerkezet javításával a hatékonyabb termelést és (relatív) létszámmegtakarítást kell elérni,- a főváros adottságait alacsony hatékonysággal felhasználó iparágak és üzemek fejlesztésének korlátozása mellett folytatni kell a korszerűtlen, vagy a lakosság életkörülményeit károsan befolyásoló üzemek vidékre telepítését,- a térség ipara fejlesztésének fő irányait a telepítési bázisok konkrét kijelölésével szükséges megállapítani, továbbra is fenntartva az ipartelepítési tilalmat, amely alól csak a közvetlen lakossági szolgáltatást és a népgazdasági célú egyedi nagyberuházás képezhet kivételt. Főként a kislétszámú telephelyek megszűntetésével erőteljes telephelykon- centráeiót kell érvényre juttatni. Ennek előfeltételeként a főváros közigazgatási határain belül meg kell teremteni az ipari parkok létesítésének lehetőségét, hogy koncentrált ipari területekre történjen a városon belüli áttelepítés. Sem a fővárosban, sem pedig az övezetben nem az iparfejlesztés korlátozása a cél, hanem az, hogy a kedvező adottságokat maximálisan felhasználják a hatékony ipari növekedés gyorsítása érdekében. A fejlesztéseket e térség iparában nem jellemezheti munkahely bővítő beruházási politika, annak az ipar rekonstrukcióján kell alapulnia. Ez utóbbi érdekében kell kidolgozni - az OT-val és az ipari tárcákkal együttműködve - a budapesti agglomerációban települt ipar rekonstrukciójának fő irányát. 2. ÉPÍTŐIPAR A termelőalapok fejlesztésével, a lakosság élet- és munkakörülményei javításával fontos és egyre nagyobb feladatok hárulnak az építőiparra. Sajátos szerepe, hogy minden ágazat fejlődését befolyásolja, mivel a beruházás és a fenntartás jelentős része építési tevékenység. Az országos kivitelező építőipari ágazatba tartozó 347 szervezetből 40 vállalat és 36 szövetkezet, illetve vállalkozás működik a fővárosban. Ezek többsége országos jellegű vállalat, igy a termelés az állóeszközök bruttó értéke a foglalkoztatott munkaerő alapján mintegy 50%-ot képvisel az országoson belül. A budapesti székhelyű kivitelező épitőipari vállalatok termeléséből a főváros 54%—kai részesedik, a mélyépítési, valamint a szak—szerelőipari kapacitásból még kevesebb, 39%, illetve 44% jut a fővárosra. A fuvarodban az épi'ési igény és a kapacitások közötti feszültség nagyobb az országosnál. Az építőipar fejlesztéséről szóló felsőbbszintű határozatok alapján a fővárosi építőipar fejlesztésére, a lakásépítés arányának növelésére tett jelentős intézkedések eredménye ellenére sem szűnt meg az építési igény és a kapacitások kö- > zotti feszültség, azzal a VI. és VII. ötéves tervidőszak alatt is számolni kell. A lakásépítésen és fenntartáson túlmenően egyre erőteljesebben jelentkezik az ipari rekonstrukcióval, felsőoktatási, egészségügyi és más közintézményekkel ósz- szefüggö felújítási, karbantartási igény, amelyek kielégítése tovább már nem halasztható. Feszültség van az ipari építési, középületépítési (művelődés, egészségügy), a kereskedelmi jellegű építési igény és az épitőipari és technológiai szerelő kapacitás között. Nem elégséges a fenntartási, illetve felújítási kapacitás sem. Az építőipari kapacitások bővítésére a budapesti székhelyű szervezeteknél kormányszinten jóváhagyott 2,5 milliárd Ft támogatás eredményeként a fővárosban mintegy 5 milliárd Ft/év többletkapacitás jön létre a VI. ötéves tervidőszak elejére. Ez sem szűnteti azonban meg a feszültséget, csak csökkenti azt, mert a korábbi évek kielégítetlen építési igényeinek egy jelentős része a VI. ötéves tervidőszaki feladatokat növeli. A beruházási feladatok végrehajtásának fontos feltétele, hogy a szükségletnek megfelelő nagyságrendben és összetételben biztosított legyen az építőipari kivitelező kapacitás. A tárcáktól és főhatóságoktól bekért előzetes információk szerint a VI. ötéves tervi építési igény várhatóan 210-240 milliárd Ft nagyságrendű. Ez az igény azonban sok bizonytalanságot tartalmaz, az új szabályozókat is alapul véve az építési igény reálisan legfeljebb az alsó határon vehető figye24 IfO
