1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
25
^ - Az ipari telephelyek szétszórtsága, a lakóterületek és az ipartelepek egybeépülése akadályozza a térség arányos fejlődését, az ipari zsúfoltság csökkentését, a létszám és terület felszabadítását, a környezeti ártalmak mérséklését.- A budapesti agglomeráción belül jelentős színvonalkülönbségek alakultak ki a főváros és az övezet ellátottságában. Az agglomerációs övezetben, az övezeten túli területeken - tehát a főváros vonzáskörzetében — élő népességjelentős mértékben veszi igénybe a főváros alapellátó hálózatát. Miután a főváros egészségügyi intézményeinek jelentős része országos feladatokat lát el, e térség lakosságának gyógyító-megelőző és szakorvosi ellátását is biztosítják. Ugyanakkor az egészségügyi ellátással szemben támasztott igénynövekedéssel a főváros intézményhálózatának fejlesztése nem tudott lépést tartani. Hasonló feszültség alakult ki a középfokú oktatás és a kiskereskedelmi ellátás, javító és szolgáltató hálózat területén is.- A fővárosban és az övezetben a csatornahálózat, szennyvíztisztító kapacitás nem fejlődött arányosan a vízfogyasztás növekedésével. Budapesten a meglévő hálózat nagyrésze elavult, rekonstrukciót igényel, az övezetben a hálózat kiépítését nagyobb ütemben szükséges folytatni.- Az energiaellátás terén a kapacitásfejlesztés nem követi megfelelő ütemben a növekvő igényeket, hosszútávon sem csökken az elektromos hálózat zárolt körzeteinek száma.- Az ország közlekedéshálózatának Budapest-centrikus jellege a közlekedési vonalak és létesítmények túlterheltségét okozza. Az agglomerációs övezet és a főváros kapcsolatát biztosító, napi ingázó forgalmat kiszolgáló elővárosi közlekedés zsúfolt, az utazás gyorsasága, kultúráltsága nem kielégítő.- A lakosság ellátottságát tekintve legnagyobb feszültséget - az eddigi rendkívüli erőfeszítések ellenére - a lakáshiány okozza. A meglévő épület és lakásállomány jelentős hányada elavult, nagymérvű lemaradás van a lakóházak és intézmények felújításában és karbantartásában.- A nők magas aktivizáltsága következtében gondot okoz a bölcsődei, óvodai és az általános iskolai napköziotthoni ellátás elégtelensége.- A főváros körüli településgyűrűben a népesség-koncentráció igen gyors folyamata óriásfalvakat hozott létre, de városias életkörülményeket nem biztosítanak, ellátó szervezetük nem kielégítő. Ennek érdekében a budapesti agglomerációban a tercier szektor alap- és középfokú intézményhálózata fejlesztésének prioritást kell biztosítani. Ennek az elvnek az érvényrejuttatására - távlatokban - városrészközpontokat kell kialakítani a fővárosban, amelyek feladata egy-egy nagyobb terület ellátásának biztosítása. Ezáltal tehermentesíthetők a belső városrészek és egyenletesebben biztosítható a városrészközpontokhoz legközelebb eső agglomerációs települések középfokú, esetleg - néhány funkció tekintetében - alapfokú ellátása is. A budapesti agglomeráció további fejlesztési lehetőségei szorosan összefüggnek a népgazdaság helyzetével és azzal, hogy a gazdaságpolitikában az elkövetkezendő években milyen célkitűzések kerülnek előtérbe. A VI. ötéves tervidőszakban a gazdaságpolitika fő célja a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, ezért a gazdaságfejlődés ütemét az egyensúlyi követelményeknek kell alárendelni, ezért a fejlesztéseknél is az eddigiekhez képest mérsékeltebb növekedést lehet előirányozni. A két területi egység közös fejlesztési elképzeléseinek megalapozásához hosszútávon a következő prioritási sorrendet kell érvényesíteni:- a közlekedés fejlesztése,- a közműhálózat fejlesztése,- a lakásállomány növelése,- a középfokú ellátás (egészségügy, oktatás, kereskedelem) fejlesztése. Az erőforrásokat a kiemelt feladatokra kell koncentrálni a maximális takarékosság figyelembevételével. «L---------------------- I
