1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
199
.itt ... i I váltás időpontja, illetve ez különböző időszakokra eshet az egyes szakágazatok terén, mégis megállapítható, hogy az ezredforduló előtti évtizedben létrejönnek a főleg minőségi tipusu fejlesztés feltételei, i - Csökkenő népességszám mellett is számolni kell a főváros települési területigényének /lakó, ipar/, településen belüli ^ zöld- és üdülő-, közintézmény-, közlekedési terület/ növekedésével, mivel a fajlagos /egy főre eső/ területszükséglet a minőségi igények növekedésével törvényszerűen bővül. A települési terület növekedése azonban előreláthatólag nem lesz olyan mértékű - az előzetes számítások szerint, - hogy egységes szerkezetet hozna létre Budapest és a környék települései között. A helyenként fellépő település-összenövések ellenére sem áll majd elő az agglomerációban egy térben - tehát nemcsak funkcionálisan - összefüggő településszerkezet a tervezés távlatában. Az agglomerá- lódás a továbbiakban is önálló települések keretében folyik tovább és nem ismétlődik meg a régi Kis-Budapest és a hajdani peremtelepülések teljes térbeli integrálódása.- Budapest és a környék települései között fennálló sokrétű összefüggés megkerülhetetlenül indokolja e térség együttes tervezését, mivel egyes települési funkciók vonatkozásában nyilvánvaló területi munkamegosztás áll fenn és fejlődik tovább. A korábbi feltételezésekkel szemben azonban az előzetes igényszámitásokból megállapítható, hogy Budapest területi igényei nem lépik át az igazgatási terület határait, továbbá hogy a környéki települések fejlődése sem teszi szükségessé a fennálló helyzeten lényegesen túlmenő igények behozatalát Budapest területére. A területi munkamegosztásban változatlanul fennmarad, de minőségileg továbbfejlődik Budapest igénye környékével szemben a zöld- és üdülőterületek valamint a környezetvédelem vonatkozásában, bizonyos tekintetben az üzemi területek biztosításában, a viz- és energiagazdálkodás tekintetében; továbbá fennmarad a környék igénye Budapesttel szemben a felsőfokú és egyes speciális középfokú közintézmények, a közmű- és a közlekedési ellátás egyes feladatai tekintetében. A munkaerőgazdálkodás terén lényegében változatlan Budapest igénye a környékkel szemben, amit a fővá. » egyes környéki lakossági /ellátási/ igények kielégítést I ellensúlyoz.- Az agglomeráció településeinek fejlődése előreláthatóan zömmel a jelenleg települési kereteken belül történik majd. Mégis megállapítható, hogy ezen a tendencián belül kialakulnak olyan fejlesztési irányok, amelyek legjobban megfelelnek az egész térség lehetőségeinek és igényeinek. A rendelkezésre álló területek valamint a közlekedés és a közművesítés lehetőségeinek figyelembevételével a Dunával nagyjában párhuzamos irányú fejlesztés mutatkozik a legcélszerűbbnek, elsősorban déli irányban,mivel az északi irány lehetőségei a közeljövőben kimerülnek. Az északkeleti, keleti és délkeleti irányok közművesitési, részben közlekedési és környezetvédelmi megfontolásokból nem kívánatosak, a nyugati irányú fejlesztés pedig topográfiai okokból sem lehetséges. Amennyiben tehát a nagytávlat szempontjából szükséges egy fő fejlesztési irány, területileg is meghatározható fejlesztési tendencia megszabása, úgy a déli irányban, a Duna két partjához közeli területeken a legelőnyösebb. A népesség és annak élet- valamint munkafolyamataiból adódó területszükséglet változása, különösen azonban a belső strukturális változások a népesség és a munkahelyek elhelyezkedésében, a közlekedés kapcsolataiban, a mennyi- ségi változásokon messze túlmenően meg fogja változtatni a tervezés távlatában Budapest várostestét, és azon belül szerkezeti rendszerét. A változás tehát távolról sem a népességszám függvényében, a jelenlegi és a jövőben szükséges további városi felhasználású területek mennyiségi viszonyában, hanem a folyamatosan változó, fejlődő várostest fc egészében bekövetkező strukturális módosulásokban nyilvánul majd meg. Ezt a folyamatot lényegében a következőkben lehet jellemezni: • Budapest lakóterületei a tervezési időtávlatban tovább bővülnek, egy zárt, összefüggő lakótelepi beépítésű ővet hoznak létre a város külső peremén, a nyugati oldalt kivéve, súlyponttal a város északi felében. Ebben az uj lakótelepi gyűrűben lakik majd a Főváros lakosságának csaknem a fele. A Főváros népességi súlypontja valamelyest észak felé tolódik, amit involvál és követ a közlekedési hálózat ezirányu jelentős bővitése, és a két északi /budai és pesti/ városrészközpont kiépítése. Ebben a szakaszban éri el a Főváros területi értelemben legszélsőségesebb fejlődési állapotát.- A külső, lakótelepi jellegű további városépítés a mennyiségi lakásigény kielégítése után lényegében lelassul és fokozatosan átadja helyét a területi értelemben is minőségi tipusu városfejlesztésnek /1990-után/, azaz a beépült, de elavult lakóterületek rekonstrukciós átépítésének. Ez az átváltás egy ujtipusu fejlesztésben megváltoztatja a térbeli fejlődés tendenciáját is, mert módosítja a területrendezés irányait /kívülről befelé/, ugyanakkor azzal párhuzamosan megteremti a belső, elavult városrészek átfogó korszerűsítésének lehetőségét. I I
