1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
200
fH' 'fi ■ in " • - A városépítés átváltása területi értelemben és átcsapása minőségi vonatkozásban jelentős problémákat vet fel. Ezek megoldása jelentős mértékben függ a jelenlegit messze meghaladó anyagi-műszaki és szervezeti feltételek létrejöttétől. A folyamat feltehetően felszínre hoz egy "kritikus fázist", amikor az eddig gyakorolt és mindinkább uralt városfejlesztési technikák és városépitési technológiák megváltoznak és újak bevezetése válik szükségessé, azok minden ismert nehézségeivel.- A vázolt fejlődés következtében Budapest külső épitési területei "besűrűsödnek", kompaktabbá válnak, az épület- állomány mennyisége a jelenlegihez képest mintegy 3040 %-al megnövekszik, nagyjában azonos kiterjedésű területen. Ez a folyamat - a belső és értéket képviselő beépítések megtartása mellett - jelentősen változtatja a város arculatát, ''városibbá" alakítja a jelenleg még átmeneti jellegű és gyakran megoldatlan külső főútvonalak, központok, stb. képét és mérsékli a belső és külső városrészek között még e téren is fennálló szinvonalbeli különbséget. A zöldterületek nagymérvű fejlesztése ugyanakkor a város egészét "lazítani" fogja és a pesti oldalon is a területi kiegyenlítődés irányába fog hatni. • Budapest fejlődése ebben az értelemben a kollektív jellegű beépitési, területfelhasználási típusok felé irányul. Az individuális beépítések /elsősorban családi házak/ csökkenő arányban ugyan, de a Főváros lakóterületeinek jelentős részét fogják képezni, korszerűbb formában és a növekvő társadalmi és egyéni igényekkel jobb összhangban. • Az ipari területek belső átstrukturálódása mellett is fel fog lépni uj területek kialakításának igénye,* részben rekonstrukciók miatt üzemek áthelyezése, részben uj üzemek létesitése válik szükségessé. Ezek elhelyezésére elsősorban a fejlesztés fő irányában, illetve - környezetre nem ártalmas iparterületek esetében - a lakóterületek közelében vagy a közlekedésileg különösen előnyös helyeken kerülhet sor. A környéki településekre csak meghatározott funkciójú és korlátozott mennyiségű üzemi létesítmény telepíthető ki. Az üzemi területek nagyobb mérvű bővítésére előrelő I - láthatóan csak nagytávlatban kerülhet sor. A közlekedés és annak területei a városszerkezetet nagymértékben meghatározzák. A vasúti és gyorsvasúti hálózat, a főútvonalak rendszere, a repülőtéri és kikötői területek a jelenleg ismert bővítési igényük alapján azonban nem változtatják a már kialakult budapesti városszerkezetet, csupán tovább fejlesztik és gazdagítják azt. í ©0Í0 ■ | ■ *7 j p| ■ " © l 1 i i
