1979. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
r- 4 A csecsemőhalálozás csökkentésére tett intézkedések eredményeként Budapest arányszáma fokozatosan javul, 1973-ban 27 %o-re csökkent, bár változatlanul meghaladja az országos átlagot /24 %o/. Kedvezőtlen jelenség, hogy a koraszülések aránya még mindig magas. A főváros közegészségügyi-járványügyi helyzete az elmúlt évtizedben tovább javult; csökkent a foglalkozási megbetegedések és az ételmérgezések száma-, Az életkorhoz kötött védőoltások következetes végrehajtása egyes fertőző megbetegedések eltűnését /diftéria, gyermekbénulás stb./, mások csökkenését eredményezte. Ugyanakkor a bakteriális és virus eredetű bélfertőzé- sek vonatkozásában a helyzet még mindig nem kedvező. Az influenza járványok pedig szinte évenként okoznák tömeges megbetegedéseket. I ftÜSÜi A higiénés körülményeket kedvezőtlenül befolyásoló urbanizációs ártalmak közül a szennyviz-tisztitás, az ipari üzemek rekonstrukciója, valamint a mérgező ipari hulladékok megfelelő elhelyezése nem tartott lépést a főváros növekedésével. Egyes feladatok meg- oldásában lényegesen, előbbre léptünk /pl, izotóp-•temető létesítése, a levegőszennyezettség automatizált ellenőrzése, stb./. A főváros az egészségügyi ellátás feltételeiben - legalábbis fi a számok tükrében - az országos átlagnál kedvezőbb mutatókkal rendelkezik. Budapesten él a lakosság 21 %-a, mig a szervezett fekvőbeteg-gyógyintézeti ágyak 31-6 %-a települt ide és ennek megfelelően az ápolási napok 30 %-át teljesitik. Reprezentatív felmérések igazolják, hogy a főváros területén működő ágyakból 10 ezer lakosra 87 ágy jut a valóságban. Itt dolgozik az orvosok 37,1 %-a, igy a fővárosban 10 000 1 altosra 51,8 orvos jut a vidéki 27,2 %-lcal szemben. Ez a szám azon0 í t_--------J ..................................... ........... -— 9 ■ *mmsm
