1979. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

10

I- 5 ­bán magában foglalja a felsőbb illetve a központi szervek /Eü. Min., SZOT, MÁV, Kutató és Oktató Intézmények stb./ orvosait is /5. tábla/. Hasonlóan magasabb a szakrendelői szakorvosi munkaórák száma, 1000 lakosra vidéken 3, Budapesten 6,1 óra jut. A fekvőbetegollátásban a tanácsi intézményeken kivül a közvet­lenül az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó klinikák és ál­lami intézetek, valamint más tárcákhoz /MÁV, SZOT stb./ tarto­zó intézmények is reszt vesznek /6. tábla/. j Ezeknek a mutatóknál; a reális értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az egyetemi klinikák, az országos intézetek okta­tási, kutatási és országos feladatokat látnak el, valamint Pest megye agglomerációs területe jelentős egészségügyi felada­tot ró a fővárosra. A kórházi ágyhiány - különösen néhány szak­ma területén - nyomasztó, helyenként éo időnként elviselhetet­len zsúfoltságot okoz, mely veszélyezteti az ellátás színvona­lát. Ennek enyhítésé re, valamin1, a fővárosban általában magasabb egészségügyi "ellátási igény" kielégítésére a "folyamatos ápo­lás" bevezetését kezdeményeztük és kiterjesztését szorgalmaztuk. Az ellátás színvonala az egymást átfedő ellátási területek miatt változó, egyenetlen. Ennek megoldását célozta a központi "bo- utalási rendelet" továbbfejlesztése és a rendszeren kivül igény­be vehető ágyai; körének szűkítése. A főváros integrált gyógyitó-megelőző intézményei részben köz­ponti, részben kerületi irányítás alatt működnek. Az integráció eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a kórházi háttér nélkü­li rendelőintézeti egységeknél a szakkáder utánpótlás és a szak­mai szinvonal biztosításánál; nehézségei fokozottabban jelent­keznek. Ez megszabja c tevékenység jövőbeni alakulását. IL ^ j | "" T | |-------- • - B---------*****

Next

/
Oldalképek
Tartalom