1979. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

215

Hogy ebből az üzemi orvosi hálózat mennyiben részesedik és mennyiben nem, azért nem tudjuk megmondani, mert nemcsak budapesti lakosokkal foglalkozik. Azt hiszem, hogy az üzemegészségügynek az általunk is­mertnél még nagyobb szerepe van ebben, hiszen a vállalatvezetés egyéb- jellegü problémáit is ismeri. ♦ A sajtóra már utaltam úgy is, hogy az utóbbi időben nem jelent meg olyan cikk, amikor orvost vagy beteget táppénzcsalá3 cimén a biróság elitéit volna. Sajnos ez még kevésbé várható, mert a jövő­ben a biróság nemcsak az orvost, hanem az orvost és a beteget fogja \ elitélni. Azt hiszem, hogy ez aligha várható. Amit a vállalatvezetéstől és a sajtótól kérnénk az az, hogy a betegállomány nemcsak az egészségügy problémája, abban bene van a munkamorál, a munkalehetőség, a könnyű állásvállalás lehetősé­ge ós olyan dolgok is befolyásolják, ha xy. tavaly többet keresett, akkor ez szinte sugallja azt a lehetőséget neki, hogy menjen el táp­pénzes állományba, arról nem is beszélve, hogy fusizhat mellette. i' °lk Olyan elleru®zés1j amely a betegek egészére olyan hatékonysággal kiter- , jedne nem tudunk biztositani, hogy a táppénzcsalókat el tudnánk biz­tosan kapni, sajnos az e területen dolgozók csekély száma miatt, nem is beszélve arról, hogy az a foglalkozás nem túl szinpatikus, nem léphetünk túlságosan előre. A minisztertanácsi határozat szellemének megfelelően olyan komplex kérdésről van szó, amely csak az egészség­ügy oldaláról biztosán nem oldható meg. E 1 n ö k j Ki kér szót? ! ^ t— —j---------------------———— — • —■—— ....................... ■ ■ 1 i — r

Next

/
Oldalképek
Tartalom