1979. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
216
r- 12 Dr. N a j z e r Alajos: Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Elnézést kérek, hogy nem tudom a felszólaló elvtárs nevét, aki feltette azt a kérdést, hogy romlik-e, ha igen miért romlik a táppénzes arányi szám. Szabad legyen azt mondani, hogy a kormányhatározat és az azt követő intézkedések eredményeként ma kimondhatjuk azt, hogy a táppénzes arányszám országos viszonylatban nem .romlott. 1978-ban 5,8 % volt az arány, 1970-ben 5,4 és az 1970-es években is 5,4, utána jött egy mere- dekebb emelkedés. Ha az 1978-as arányszámból levonjuk a jogkiterjesztés miatti növekedést, a gyermekápolási táppénzes lehetőséget, amelyre 1970- ben nem volt lehetőség, az 4 tizedet jelent. Tehát úgy néz ki, hogy lényegében a kormányhatározat végrehajtáséiként a növekedési tendenciát % megállítottuk. » Kétségtelenül nagy ellentmondásnak látszik ezen belül, hogy amikor országosan javult a helyzet - nyugodtan mondhatjuk ezt*-, a főváros területén nem javult^sőt, ha az ez évi első negyedévi adatokat nézzük vidéken jobb lett a helyzet, a főváros területén emelkedett az arányszám. Szabad legyen néhány szempontot hozzátenni. Varga elvtárs válaszában megmagyarázta az okokat, de ha szabad még 4 néhányat mondanék. A Igaz, hogy a gépi adatfeldolgozás, amelyet a fővárosban vezettek be először és rendszeresen végeznek hatalmas lehetőséget nyújt az operatív beavatkozásra, az elemzésre is. Azonban ez a kísérleti stádium szintjén éppen, hogy csak túljutott. A fővárosban minden olyan vezetőállásu orvost, akinek a keresőképesség elbírálásában szere• y pe van alaposan kiepezték és kb. az 1978-as év végére fejeződött be a csoportvezető főorvosig kiképzésük. Gazdasági adatok elemzése, alkal/ Itt _J _________ — —ff—— " ■' » —
