1979. június 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

27

r~ — ' —---------------—fi..- 22 ­és kiforrott világnézettel ennek az életkornak az ifjúsága még nem rendelkezik. Tudatukban még nem rendeződik egységes képpé az a sok uj ismeret, élmény és magatartásminta, amely a fiatalokat az iskolában és közvetlen környezetükben éri. Bizonyos tendenci- , ák igy is megállapíthatók. A természettudományos tárgyakkal való folyamatos foglalkozás természetszemléletükben szükségképpen ki­fejleszti az anyagi oksági kapcsolatok keresését. Bár a konkrét természeti jelenségek materialista jellegű magyarázata lényegé­ben egyértelmű számukra, e materializmus eléggé leegyszerűsített. A dialektikus látásmód és általában az összefüggések bonyolul­tabb rendszerébe való behatolás nehezebb feladat ebben az élet­korban. Természetesen igen nagy a differenciáltság egy-egy isko­la vagy osztály .természettudományi tárgyakat tanitó tanárainak felkészültsége szerint, s azzal összefüggésben is, hogy az adott iskolatípusban milyen szerepük van a természettudományos tárgyak- nak. A világnézeti nevelés vonatkozásában fontos az a fejlődés, ami a diákok társadalmi szemléletében következett be. Iskolatí­pustól függetlenül megállapítható, hogy e korosztály tagjai szá- mára magától értetődő közeg hazánk szocialista társadalmi rendje. Többségük egészséges erkölcsi érzékkel és szemlélettel tekinti I X magáénak társadalmunk olyan alapvető tényeit, mint a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a törvény előtti egyenlőség, a k szocialista elosztási viszonyok, a társadalmi osztályok és réte­gek közeledése, a szociálpolitikai és egészségügyi gondoskodás, valamint a művelődés széleskörű lehetőségei. Miközben azonban természetesnek tekintik ezt a közeget, nem mutatnak kellő tuda­tos ragaszkodást társadalmunk valódi értékei iránt. Az iskolai nevelés és a társadalmi hatások alapján kifejlődő társadalmi esz­mények szembeállítják őket a kapitalizmusnak számukra idegen vi­lágával, de gyakran megzavarja őket a társadalmi ellentmondások létének tapasztalása; a kapitalista országok társadalmáról nyert felszínes benyomások és információk; és mostanában különösen a szocialista országok és a munkásmozgalmon belüli megosztottság jelenségei. Könnyen formálnak vádakat a jelenségek kapcsán a felnőtt társadalommal szemben - a szakmunkástanulók inkább köz­napi élményeik alapján, a gimnazisták "elméletibb" megfogalma­zással. A társadalom szemlélet határozottabb fejlődése várható Ln L ' ÚJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom