1979. február 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
erőteljesebb térnyerését jelzi. A nagy forgalom különösen á közúti és tömegközlekedés gerinchálózatát terheli:- a 36oo km-es közúthálózat, mintegy 5oo km-nyi össz- hosszuságu legfontosabb főútvonalain a közúti forgalom 80 %-a bonyolódik le;- a több mint looo km-es tömegközlekedési hálózat forgalmának mintegy 17 %-át a 18,3 km-es metróhálózat viseli. A tömegközlekedési hálózat hossza 1979. január 1-én lol4 km volt Budapest területén. Ez a kiterjedt hálózat lehetővé teszi, hogy a lakosság 95 %-a 3oo m-nél 99 %-a, 45o m-nél rövidebb gyaloglással érje el a lakhelyéhez legközelebb eső megállóhelyet, ill. állomást. A forgalmat 3800 db-os járműállomány bonyolítja le:- 196 kocsi a három üzemelő metróvonal járműállománya,- 172o db-os szinte kizárólag korszerű típusból álló autóbuszállomány,- 1247 db villamoskocsi, melynek jelentős része ugyan elavult, de már megkezdődött a korszerűsítési program,- 231 trolibusz, melyek száma a következő években tovább ■ nő,- 369 HÉV szerelvény, melynek egyharmada már a legkorszerűbb, MX és MXA típushoz tartozik,- 14 korszerű fogas szerelvény, 22 hajó és 2 komp teszi teljessé a tömegközlekedés járműparkját. A főváros közúthálózatának hossza 3593 km. Ebből kiépített 2461 km /17.531 nf/ a kiépítetlen utak hossza 1132 km, a teljes utmennyiség 31,5 %-a. Burkolatminőség szempontjából - az elmúlt években végrehajtott jelentős átépítések ellenére is - a kiépített utaknak csak 45 %-a tekinthető korszerűnek, a burkolatok több mint 5o %-a 3o-35 évnél idősebb. Az úthálózat alatt elhelyezkedő közművezetékek hossza meghaladja a 25 ezer km-t, ezek meghibásodása miatt is gyakori a burkolatbontás. Az úthálózaton mintegy 44o műtárgy [ ___________________________ ■■■■éíbbbbI 4
