1979. február 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
^mmmasa& ------------ —”—ffff. 1 .. u.. i 3 A fővárosban évente több mint száz millió tonna áru elszállításáról kell gondoskodni, a fővárosi raktárak éves forgalma 13,6 millió tonna. A fővárosi közlekedés tehát jelentős feladatokat visel Budapest ipari termelésével, az országos jelentőségű kereskedelmi raktározási tevékenységgel kapcsolatban is. Az elmúlt időszakban felmértük a korábbi tervekben előirányzott fejlesztési feladatok megvalósításában elért eredményeket és leszűrtük az ebből adódó tapasztalatokat. Az előirányzott létesitmények - a beruházási lehetőségek által engedett ütemben - megvalósultak. Jelentősnek kell tekintenünk a metróhálózat terén megvalósított fejlődést, a kapcsolódó csomópont és útkorszerűsítéseket, egyes forgalomszervezési intézkedéseket /belvárosi gyalogosutca- hálózat, parkolás-szabályozás, teherforgalom a rakodások szabályozása, stb./. A felszini tömegközlekedés jelentős fejlesztésének eredményeképpen elmozdult az 197o-71. körül kialakult mélypontról és ma egészében véve jó alapot jelent a megnövekedett feladatok ellátására, /lakótelepek kiszolgálása, metróvonalakra történő ráhordás, stb,/ Korszerűsítettük a belterület legfontosabb útvonalait, k a BAH csomóponttól az Erzsébet hidon át a Kerepesi útig kiépült a kelet-nyugati közúti tengely, megkezdődött és tovább folytatódik a sugárirányú utak átépítése, számos gyalogos aluljárót építettünk. . Külön is említeni kell a a forgalombiztonság fokozása és a forgalmi kapacitás növelése szempontjából egyaránt fontos különszintű csomópontokat /elsősorban a vasúti keresztezéseket/, melyek fokozódó ütemben valósulnak meg. A fővároson belül egy átlagos napon 5,3 millió utazás bonyolódik le, ebből 4,5 millió a tömegközlekedési eszközökön. A tömegközlekedés tehát az utazások döntő hányadát /84 %/ bonyolítja le, de nem hanyagolható el a 0,7 millió személy- gépkocsiut sem /16 %/, amely az egyéni közlekedés egyre L ff