1979. január 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
208
p- I f csők mellett működő sporthivatalokra - tehát a Budapesti Testnevelési és Sporthivatalra is - igen jelentős feladat hárul a munka irányításában. Munkatársaim véleménye alapján merném mondani, hogy ezen belül a budapesti sporthivatal élen jár. Azt lehet mondani, hogy gazdáivá váltak ezek a sporthivatalok a terület sportirányitásának. Az állami irányítással kapcsolatban szeretném é- rinteni a társadalmi munkát. Ennek során szeretnék közvetlenül hozzászólni a vitában elhangzott kérdésekhez is. Amikor állami irányításról beszélünk, akkor azt is hozzá kell tennünk, hogy a testnevelés és a sport irányítása elképzelhetetlen széles körű társadalmi bázis nélkül. Az államilag fizetett, sporttal foglalkozó kádereknek több mint tízszerese, százezret meghaladó társadalmi munkás vesz részt ebben a munkában, Ennek a jövőben is igy kell maradnia. Amikor az állami irányítás további megszilárdításáról beszélünk, akkor ezzel párhuzamosan arról is kell beszélnünk, hogy meg kell állítani a társadalmi munkásoknak több év óta tapasztalható összeszűkülő tendenciáját, és ellenkező irányzatot kell venni, mert enélkül nem tudjuk ellátni növekvő feladatainkat. Fizetett alkalmazottakkal ezt a feladatot egyáltalában nem lehet ellátni. Itt széles körű társadalmi bázist kell kialakítani. Mi ennek az oka. A jelentésben is és a vitában is egy kérdés csúcsosodott ki. Ennek több oka van. Az én meggyőződésem szerint nagyon bürokratikus vezetési módszer érvényesül az állami munkában. Vonatkozik ez az OTSH-ra, a megyei és a budapesti sporthivatalokra, a szövetségekre és az L—-——jj- 24 -