1978. november 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

250

lása hogyan történik. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, ezért azt mondom, hogy tapasztalataink nagyjából megfelelnek 1 annak,amit Berényi elvtárs a bizottság nevében mondott. Hogy mégis szót kérek, az azért van,mert a fővárosi ta­pasztalatok alkalmasak bizonyos országos általánositásra is cs megforditva is: bizonyos országos tapasztalatokat talán a fő­városnak is érdemes megszivlelnie. Országosan gond az, hogy a VB. titkárok olyan pozicióba kerültek, amelyek a felülvizsgá­lati kérelmek tekintetében: hatósági fórumrendszer, amoly koz- dődik a szakig, szervnél elsőfokon, folytatódik a másodfokon,az ottani szakig, szerv csinál egy kerülőt: kitár a szakvonalból fe ós nem a minisztériumhoz megy rendkivüli jogorvoslatért, ha­nem egy nem szakhatóságnál, hanem olyan jogalkalmazási szin­ten, mint a VB. titkár, akinek végülis döntenie kell a jogal­kalmazási kérdésekben és szakkérdésekben. Ez a vita mutatja is, hogy a fórumrendszer kialakult ós vita tárgya most is. ► Mi azért tartjuk ezt a megoldást jónak,1 mert éppen a jogpolitikai elveknek megfelelően alkalmat ad arra, hogy ab­ban az ügyben, amelyben jogerős, másodfokú döntés is született, amelyben mór a szakhatóság elmondotta a magáét, legyen olyan jogalkalmzói szint, amely társadalompolitikai szempontból is meg tudja közeliteni azt az ügyet. Itt van az a tapasztalat, amelyet Bielek elvtárs figyelmében lehet ajánlani. Igaz, hogy nehéz pozicióban van a VB. titkár, mert neki már olyan ügyben kell állástfoglalnia, amely keresztül-ment két fokozatú szak- jogalkalmzón. Ez volna tehát az egyik nehézsége. fi Ao Ül _ i ^ ' "ffi ■ • - to mmmmm- 20 ­SÉÉÓ&tÉ'' flpMi

Next

/
Oldalképek
Tartalom