1978. november 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

236

tó- 9 ­ne tartani aprólékosan, tételesen, végigmenve a panaszokon és bebizonyítva, hogy itt meg itt csak időhúzás volt, idegen szervtől kértek véleményt, azt nem sürgették mog, várták; új­ra elővették, újra kiadták stb. Ebben a vonatkozásban bőségesen van javítanivaló. A 30 napos határidő megtartása sok mindennek összefügg. Ér­tek ezen olyant is , hogy vannak elég bonyolult eljárások. Ilyen például a telekrendezési eljárás, a területkijelölési eljárás, a kisajátitási eljárás. Ezek olyan bonyolultak, hogy ezeket szinte lehetetlen 30 nap alatt elintézni. Vannak azon­ban olyan dolgok is, amikor túlterheltség, hanyagság vagy e- gyéb miatt nem tartják be a harmincnapos határidőt. Ezekre utaltunk is az anyagban. Alapvetően jó lenne, ha a harminc­napos határidőt minden ügyben meg lehetne tartani. A tavalyihoz képest mennyiben javult a határidők betartása? Erre nem tudok válaszolni. Ezt a fővárosban sen­ki sem tudja megmondani, hogy a hatósági ügyek közül hányat intéztek el ténylegesen tartalmilag is 30 nap alatt. Elnök: Reprezentatív felmérés sincs? Dr. Bielek József: A.z van. Az igaz­gatási ügykörökben például nagyjából megtartják a harmincnapos határidőt, az építési ügyekben viszont nemigen tartják meg. A gyámügyi eljárásokban, amelyek az új szabályozás értelmé­ben meglehetősen széleskörűek és nagyobb bizonyítási terhet rónak az apparátusra, szintén gyakran túllépik a harmincna­pos határidőt. Az iránymutatások egységesek-e? Nagyjából igen. A szakigazgatási szervekkel ilyen vonatkozásban jó a kapcso­—ra-----------------------_}, ----------- ra----------------------------------- —...........................................................................■-------*-------------­1

Next

/
Oldalképek
Tartalom